Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

rás (a régiek szerint Szent István király forrása) ... a török időben az öreg-laki basának adót kellett fizetniük az ide zarándokló keresztényeknek .. . később új kút keletkezett, de a másik, magasabb dombocskán, a királyi út mellett... Szerintünk a királyi út (a hadiút) a vámfizetés és a mai falutól nyugatra fekvő régi somogyvári település (egyház!) emlékét őrizhette meg ez a XVIII. századi leírás. Hiszen Éri István is talált egy fontos adatot: a Nagyvázsony melletti, német telepítésű Pula lakossága hagyományában a középkori elpusztult Tálod község (Pula határában) kisméretű, a XVI. században rommá lett templomának patrociniumát a kétszáz évvel később odatelepítettek a rom mellett fakadó „Szent Ilona forrás” nevében őrizték meg. (A településtörténeti kutatás módszerei, Veszprém, 1974. 10)

102. Bakay i. m. 1978. 173. A szerző azt is állítja, hogy „az eddig feltárt 250 sír túlnyomó- részt 14-15. századi”. Ugyanakkor a korai keresztelőkápolnák típusa szerinte is a körtemplomokhoz kapcsolható... A somogyvári támpilléres kápolna szerintünk inkább gótikus, 14-15. századi, esetleg a 13. századtól ismert típus.

103. Györffy i. m. 1977. 186.

104. Uő. i. m. 229-251., Kogutovicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben I. Szeged 1930. 189.- 88. A mai Váralja területén É-D-i irányban három egyház helyét jelzi.

ro5. Magyar i. m. 1975. 19-33.

106. Békefi i. m. 1907. 109. 1. j. Erdélyi i. m. PRT. I. 617.

107. Bónis i. m. Kézirat 2.

108. Uo. 3.

109. Egyháztörténeti Emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. 440.

no. Békefi i. m. 1907. 194.

in. 1970—1971-ben, valamint az 1978-ban végzett terepbejárásaink során. 1978-ban a település szélét a DÉLVIÉP is átvágta.

112. Györffy i. m. 1977. 235. Szerinte a váraljai szerdai vásár későbbi létesítmény.

113. Uo. 233. A kicsinyített vár szavunk: Várad és Vár da.

114. Magyar i. m. 1971. 8. és 32. j. az ecclesia-t Békefi Rémig plébániának (parrochialis egyházának) tételezi fel( i. m. 1907. no).

115. Karácsonyi János: A pannonhalmi szent-Benedek-rend története (Történeti irodalom). Századok 37/1903/932; Müller i. m. 1975. 50.

116. Ez téves lehet, mert 1456-ban Szent Bertalan az öreglakd (laki) templom védőszentje. Békefi i. m. 1907. 103.

117. Györffy i. m. 1977. 162; 178.

118. A somogyvári vár területe így tehát nem tartozott a püspökség joghatósága alá. (Csánki i. m. MVV. 415.), valamint Kanyar i. m. 1967. 28-29.; Sörös Pongrác PRT. XII/2. 152. (Az elenyészett bencés apátságok Bp. 1912.)

119. Egyetértünk Müller Róberttel (i. m. 1975. 56.). A XVIII. századi Canonica Visitatio szerint: a falun kívül, amely emberemlékezet óta ugyanezen (t. i. Szűz Mária Magdolna) szent tiszteletére volt szentelve s ott tiszteletére ájtatosságokat is tartottak . .. az említett templomromnál van a temető, a nyitott mezőn kerítése, keresztje nincs. .. (Horváth i. m. 1975. 235.). A Somogyvárra vonatkozó középkori forrásadatokban Szűz Mária Magdolna patrocinium ezideig nem szerepel. Valószínűleg újabb keletű és a lakosság kicserélődésével hozható összefüggésbe. Somogyvár lakói a XVIII. századra (a plébánossal együtt) horvátok.

A templomrom — a Temető úti dűlő alapján — a Mernyei Erzsébet földjén lévő, az 1973-as ásatásunknál megtalált bazilika alapfalaival is azonos lehetne (?). Bár ez a mai templomtól inkább északra van.

120. A felszínen XI-XIV. századi kerámiát gyűjtöttünk 1970-től folyamatosan. Az 1973-as ásatás dokumentációja a Rippl-Rónai Múzeum adattárában. 1973.

121. A leletmentést a szerző végezte 1978. május-júniusában. Dokumentáció a Rippl-Rónai Múzeum adattárában. 1978.

122. Lak (Szöllőskislak) 1325-ben királyi birtok. (Csánki i. m. II. 1894. 624.)

123. Somogy megye földrajzi nevei. (Szerk. Papp László és Végh József) Bp. 1974. (Továbbiakban: SFN 1974.)

124. valamint az általunk 1970-től folytatott terepbejárások is ezt igazolták.

124. Györffy i. m. 1970. 10.

125. Uő. i. m. 1977. 406.

45