Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Takács Éva: A Zselic, mint termelői táj az 1935-ös üzemstatisztika tükrében
2897,0:.kát. h. míg a Baranyához tartozó községeké 1611,6 kát. h. Ennek arányában oszlik meg az erdő is: a somogyi falvakban 756,3 kát. h., a baranyaiakban pedig 346,8 kát. h. erdő jutott egy helységre. Mindehhez hozzá kell tennünk,, hogy a Somogy megyéhez tartozó Zselic területe 118779 kát. h., s ebből 31008 kát. h. erdő, (ez 26,1%), Baranyába viszont mindössze 53184 kát. holdja esett a Zselionek, melyből 11 446 kát. holdat (21,5%-ot) borított erdő. A,.somogyi Zselichez tartozó községek határainak a területe tehát csaknem eléri a két megye átlagát, a baranyai Zselichez tartozóké pedig nagyon alatta marad még a baranyai átlagnak is. A két megye között meglévő ilyen vonatkozású különbségek a Zselicben tehát még fokozottabban jelentkeznek. Kissé módosul a kép az erdőket illetően, hiszen az északi, Somogyhoz tartozó oldalon minden számított átlagon jóval felül van az egy községre eső erdőterület nagysága, míg Baranyában éppen csak felülmúlja a megyei átlagot. Összegezve az elmondottakat megállapítjuk, hogy 1935-ben a két megye határvonala - a településhálózat sűrűségét s ebből következően az egy helységre jutó határterület nagyságát illetőén - bizonyos választóvonalat jelentett a Zselicben is. Mert bár kétségtelenül voltak bizonyos területi aránykülönbségek a két megye között - hiszen Baranya megye összes területe csupán 58,9%-a volt Somogyénak, erdeje pedig 48,2%-a, a helységek száma viszont megegyezett - ezek a különbségek azonban a Zselicben csak tovább fokozódtak. Ezzel magyarázható, hogy tájegységünkön a két megye a helységek határainak nagysága és a művelési ágak községhatáron belüli megoszlása tekintetében élesen elkülöníthetők, sőt a különbségek még karakterisztikusabban megmutatkoznak, mint az összesített adatoknál: a zselici Baranya csupán 44,8%-a a somogyi területnek, az erdő pedig 36,9%-a, s a somogyi Zselicben csak nyolc községgel volt több, mint a baranyai részben. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy bár a somogyi községhatárok itt nagyobbak, mint a baranyaiak, mégis szűkösebbek, mint a megye többi részén. A viszonylag kisebb határban viszont jóval nagyobb területet foglalt el az erdő. Nézzük meg most már, milyen helyet foglalt el a környezetében a Zselic az állatállomány terén. Az 1935-ös állatállomány 35523,1 számos állatnak felelt meg, s ebhez 28 050 kát. h. rét és legelő tartozott, vagyis 0,79 kát. h. jutott egy számosállatra a Zselicben, amely csak nagyon kis mértékben kevesebb, mint a két megye átlaga (0,89 kát. h.). A legelőre járó állatok megoszlását pedig a következő táblázatból láthatjuk. 3. sz- táblázat szarvasmarha Legelőre ló járó sertés juh Somogy megye 83 064 4 617 234 970 135 M3 Baranya megye 40 137 3 568 126 699 55 783 Zselic I I O9O 551 37 085 17 497 Kaposvári járás 10 644 563 38 394 12 168 Szigetvári járás 10 582 490 33 315 7 884 Hegyháti járás 6 410 317 21 522 13 807 Szentlőrinci járás 13 636 1366 3 361 5 208 450
