Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
vei Fejér Imre az ugyancsak a Somogyvár határában, a Hárságy hegyen lévő szőlejét adja át a kolostornak. (Békefi i. m. 1907. 245.) 62. Kubinyi András: Az Árpád-kori település-hálózat kérdéséhez. Veszprém, 1973. 85. 63. A vas, verő, kovács neve ugor kori hagyomány. (Györffy i. m. 1977. 440 p.) 64. S itt nemcsak a gyepvasérc összegyűjtését, illetőleg a feldolgozását kell értenünk. 65. A nyers vascipó előállítója a vasas volt. Somogyjádon egy nagyobb vasolvasztó telepet (Árpád-kori?) találtak és betonoztak le 1973-ban. 66. Györffy i. m. 1970. 238., 445. A vasas és a vasverő (kovács) munkamegosztása már a honfoglaló társadalomban megvolt. 67. Az államszervezéskor létesített határvárak mellett főleg megtalálhatók. (Györffy i. m. 1977. 441-442.) 68. Ez a tény pedig a Somogyvár közelében lévő Vasad települést is korai időre, a X. század közepére keltezi esetleg. Székely György (Várostörténeti problémák és régészet az Árpád-korban. Régészeti Füzetek n-14. Bp. 1971. (Továbbiakban: Székely i. m. 1971), a szláv vasbányászat magyar továbbélésének tartja a Vasas-t, Sarlós-t. 69. Györffy i. m. 1977. 443. Nagyon fontos László Gyula lektori megjegyzése: Tárkány nevünk kései avar-kori (Pipin előtt megjelent avar urakat Tárkánynak nevezi az egykorú forrás). 70. Györffy szerint (i. m. 1977. 445) a pajzs = vért. A vért szó iráni eredetű. László Gyula szerint a mai értelemben vett vért ismeretlen volt a 10-11. század Európájában, de Keleten is. 71. Vértműves (Scutarius) foglalkozást, illetőleg pajzshordó (Scutifer) vitézt is jelenthet. Vasas(d), Kovácsi környékén inkább az előbbit jelentheti (a szláv Scsitár, pajzsműves = magyar vértes.) 72. Heckenast i. m. 1970. 94. Csatár (Csitár) pajzskészítő, fegyvergyártó. 73- Egyet kell értenünk Fügedi Éjikkel, hogy a többi szolgáltatási ág egyike sem volt ilyen fontos és fejlett, mint a fémfeldolgozás. Ld. a szolgáltatónépek nevéből képzett helynevek megoszlását mutató grafikont, ahol az erdőgazdálkodás mutat hasonló nagyságot. (A magyar középkor kutatóinak nagyvázsonyi találkozásán, Veszprém, 1973. 130. és 147.) 74. Györffy i. m. 1977. 195. Nováki Gyula szerint (A magyar várépítészet kezdete.) A településtörténeti kutatás módszerei. Veszprém, 1974. (Továbbiakban: Nováki i. m. 1974/81.) a magyarság várépítészete belső fejlődés eredménye... azonnal az állam érdekébe állított stratégiai, ispáni várakat kezdi építeni. 75. Bendefy László: A juti gátak és a Balaton török-kori magas vízállása. Levéltári Évkönyv, 1973. 4. (Szerk. Kanyar József.) 116. szerint 1100-1420 közötti évek transz- gressziós periódusában a Balaton vízállása minimálisan 108,5 m. A. f. kívül, de inkább 109. m A. f. fölötti volt. Sági Károly-Füzes Miklós: Üjabb adatok a Balaton 1863. előtti vízállásához SMK. 1. 1973. 256-260. szerint a Balaton víztükre a 10. századtól emelkedő tendenciát mutat... a 108,3 m A. f. magasságot a középkorban nem érhette el. 76. A 2,5 ha-os platót Ny, É. és K. felől szakadékszerűen meredek völgyek is határolják. A földsáncok szerintünk bronzkori eredetűek, de véleményünk szerint a vaskorban is használták. Egy része azonban mindenképpen a honfoglalás utáni időszakhoz köthető. Egy 5 m magas „agyagból, szén-, fa- és cseréptöredékkel telt hányt földet közöl”. (Ge- recze Péter A Somogyvári szent Egyed (Aegidius) monostor-templom maradványai. Archeológiái Közlemények 20/1897/147.) Nováki szerint Somogyvár—Kupavár esetében is 10-11. századra keltezhető favázas sánc gyanítható. (Nováki i. m. 1974. 71-73.) A dombtetőt dél felől, illetőleg esetleg kelet felől lehetett megközelíteni (viziút felé is közvetlen út!) Mikoviny MO 11. jelű térképe Somogyvár várának romjait „Rudera Sz(i)migii” néven jelöli. Á vár romjai a községtől északra kb. 1 km-re találhatók. A várdomb lábánál a Nagyárok elmocsarasodott völgye húzódik; 1000-1300 m szélességben víz borítja. A várral szemben, a nyugati parton (Nagy)-Lak; Öreglak és Pos- nok (Pamuk) község települt. A MO. 13. jelű térképen Somogyvár (Arx Somogy) - a jelek szerint - az 1730-as években még nem volt tökéletesen romokban. Mellette a község: Villa Somogy. (Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei. Levéltári Évkönyv 7. 1976. (Szerk. Kanyar József) 136., 139., 141. 77. Bakay i. m. 1978. 82, 120, 12;, 165. A korai kőépítkezések jelentőségével kapcsolatban egyetértünk Nagy Emesével (Királyi központok kutatása. Rég. Fűz. 11-14. 1971. 9293.) Kralovánszky Alán is talált Székesfehérváron egy 9x12 m nagyságú 1,5 m széles 42
