Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1914-1929). (Harmadik rész)
kai. 1926-ban a men'nyiségi és a minőségi mutatókat tekintve a Strandes, a Heinrich, a Mette, a Van Warvereu és a Schreiber SO. répafajták álltak az első helyeken, míg a magyar Rabbethge a kísérletek kezdeti stádiumában az egyik leggyengébb fajtának bizonyult. A 14. sz. táblázatból kitapinthatjuk egy-egy répafajta minőségi és mennyiségi fejlődését, illetőleg a visszaesés tüneteit is láthatjuk. Feltűnő a magyar Rabbethge előretörése és általában a Rabbethge fajták előkelő helyezései. A cukorrépa-termesztési kísérletek összesített adatai a kaposfüredi és a fészerlaki kerületekben a szállítás idején az 1926/27-1929/30-as években az alábbi képet mutatták •?'' Év Helység A répa cukortartalma %-ban Átlagtermés kát. holdanként q-ban Kaposfüred H,3 144,34 1926—27. Fészerlak 15,8 205,45 1927-28. Kaposfüred — — Fészerlak — — 1928-29. Kaposfüred 15.3 160,93 Fészerlak i5,9 120,00 * 1929-30. Kaposfüred 16,40 125,42 Fészerlak 16,80 90,27 A répa cukortartalma mindkét helyen viszonylag statikus képet mutatott, a terméshozam azonban évenként, kerületenként, sőt egyazon kerületen belül is eltérő eredményeket produkált. 1926-ban Kaposfüreden már kora tavasszal gyökérfekélyesek lettek a répák, bár az egyelésnél gondosan megtisztították, a folytonos esőzés következtében a répa nem tudott teljesen kigyógyulni a betegségből. Augusztus elején jelentkezett a száraz rothadás, szinte kivétel nélkül minden parcellában, amely a répa 15-20%-át elpusztította. Az átlagnál jobb kelésű volt az Originál Rabbethge, a magyar Rabbethge, a Heine, a Buszczynsky, a Schobbert, a Dobrovitzi és a Van Warvereu, a többi valamivel gyengébb volt, később azonban a fejlődésbeli különbség a különböző répafajtáknál kiegyenlítődött, csupán a Knodhe volt ritkább. A répák általában egyenletes fejlődést mutattak. Feltűnő, hogy a magyar Rabbethge sokkal hamarabb lett cercospárás és ennél a répafajtánál volt a legnagyobb pusztulás. Fészerlakon általában erőteljes volt a répa kelése, az August Knocheé és a Strandesé azonban a többinél valamivel gyengébb volt. A répa fejlődése egyenletesebb volt mint Kaposfüreden, a magyar Rabbethge itt is előbb lett cercospárás, de ugyanakkor sokkal korábban hajtott új leveleket, mint a többi répafajta. Az újabb répafajták közül a Van Warvereu jó eredményeket mutatott. A fészerlaki tapasztalat szerint az Original Rabbethgenél néhány év óta már visszaesés mutatkozik, nem kel ki olyan egyenletesen, mint régebben és a fejlődése sem egyenletes, mivel különböző nagyságú répát ad. Ezeknek a kísérleteknek egyik célja nyilvánvalóan éppen az volt, hogy a termelésben a szélsőséges jelenségeket kiküszöböljék. Az 1920-as évek második 380
