Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
semmit”, ennyit mondott, úgy látszik többet már nem tudott. Én pedig rémülve éreztem a mozgolódásból, hogy kivégzik. Nemsokára vezették a másikat. . . Közben az egyik pribék azt mondta: „Fiúik csendesen menjen a kivégzés!” - így semmi kétségem nem volt, hogy mi megy. Többször gondoltam rá, hogy kinézek az ablakon, de mégsem mertem, mert az asztalra való felállás közben zajt csinálok, kihajlik a nyitott ablakon és feljönnek értem. Egyik pilla'natban éberen, a másik pilla'natban eszméletlenül feküdtem. Egyszer csak kiáltást hallok a kapu felől: „Fiúk a vörösistállótól két zsidó gyerek megszökött!” ... Ez a kivégzések közepe táján lehetett, volt talán éjfél. Amikor végeztek, kérdi az egyik hóhér a másiktól, „hány óra van?” Azt mondja a másik: „fél kettő!” Nemsokára két kocsi jön be az udvarra és utána egyenként dobálták fel a kocsira őket.”165 A járásbírósági börtönön kívül a Széchenyi-féle belső majorban, az ún. vörösistállónál is voltak lefogva a Tanácsköztársaság járási vezetői. Ide augusztus 28-án, a délutáni órákban szállították a letartóztatottakat. Itt, egy hatalmas fakalapáccsal verték a lefogottakat. Az esti szürkület beállta előtt Prónay összeparancsolta az uraság belső cselédeit ,ahol nyilvánosan megbotoztatta a cselédek bizalmiak. Erről két évtized múlva a következőket írta: „A Széchenyi uradalomnak, amelynek belső majorjában tanyázott a különítményem, cselédsége között szintén helyreállítottam a rendet, amennyiben azokat összehívatva figyelmeztettem a szolgálatuk által vállalt kötelezettségre, a rendre és a békességre.”166 A különítmény harmadik részlege pedig az esti szürkületben a kijárást megakadályozta és az előzetes helyi információk után, az egyes módosabb zsidó családokat kirabolták. A rablás közben mindenütt különválasztották a férfiakat és több helyen fiatal lányokkal, nőkkel erőszakoskodtak. Még az esti órákban Ma- kay Imre százados a Korona vendéglőben a helybeli módosabb legényeknek antiszemita előadást tartott. Az ittas paraszt és iparoslegényeket a zsidók kifosztására, megverésére és a nők megerőszakolására heccelte. Prónay erről írta: „Marcaliban aznap éjijei több ilyen epizód játszódott le, mert a másnapi jelentések szerint sok zsidó megkékült a veréstől és többnek hiányzott a portékája. De az effélék már azután velejárnak a zsidóellenes megmozdulásoknál.167 Prónay most is hazudott, mert éppen a tisztjei rabolták ki a marcaliakat, miközben ő Széchenyi grófnál vacsorázott. Prónayra vallott a marcali cse'ndőrőrs 1919. október 9-i jelentése is, amelyben a főszolgabírónak a következőt írta: „A nyomozás folyamán megállapíttatott, hogy a fosztogatást valami Prónay terrorista különítmény ismeretlen nevű legénysége követte el, azok azonban in'nen Marcaliból még folyó hó 29-én ismeretlen helyre eltávoztak, hogy jelenleg hol vannak azt kinyomozni nem sikerült.” Csak Szirtes Zsigmond kára 86000 korona volt.168 A gyilkosságokat és a rablást elsőként szeptember n-én a szerb megszállás alatt levő Barcson megjelenő Drávavidék, „Rémnapok Marcaliban” címmel leplezte le. A fővárosban szeptember 13-án megjelent Pesti Élet című röplap, „A fehér terror rémuralma” címmel pedig országosan is hírt adott a marcali gyilkosságokról. Elsőként írta meg a gyilkosságokat az eseményeknek megfelelően, hogy a főszolgabírótól erőszakkal vették át a foglyokat és végeztek velük a különítményesek.169 A marcali börtönudvari vérengzés után az újönnan letartóztatottakkal a fogvatartottak száma még mindig megközelítette a húsz főt. Az elkövetkező időkben gyorsan cserélődtek a börtön foglyai. Egy részét alaposan megverték és ez attól függött, hogy a helyi besúgók, földbirtokosok, papok és jegyzők mit állítottak róluk. Halápi Oszkár böhönyei földbirtokos és földbérlő elsőként jelenti 336
