Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén

csatlakozott a forradalomhoz. Az Osztrák-Magyar Bank megbízottja és a munkástanácsi választások előkészítője volt. Szántót elsőként tartóztatták le. Prónay a börtönből rabolta el és a szarkavári Somssich kastély majorbeli pincéjében tartotta fogva, és kínozta. Délelőtt - Szent István napján - a Honvéd gyakorlótéren dr. Szántót pokrócba osavartan a tűző napon kikötötte. A hajnali órákban a régi várromok mellett - vasúti talpfákon a tisztek kínozták és ott érte a halálos lövés is.110

A különítmény először Somssich László vendégszeretetét élvezte egy hétig Kaposújlakon, innen indultak Fonyódra, ill. Marcaliba. Augusztus 20-án a Pró- nay-,tisztek a fűtőház mellett pedig a Zala megyei Munkástanács titkárát, Székely Ármint (1889-1919) akasztották fel.

Másnap délután Bu-czy Ferenc főhadnaggyal az élen a helyi kisgazdaszázad kiegészülve néhány prónaysta tiszttel - betört a törvényszéki fogházba. A fegyveresek egyenesen a fogházudvaron sétáló Latíncá'nak estek és a „...hajánál fogva a földre dobták, ahol puskatussal agyba-főbe verték. Latinca elv- társ azt kiáltotta feléjük: — Ez embertelenség! - De ezek könyörtelenül ütötték- verték tovább, míg eszméletlenül vérében fetrengve maradt az udvaron. Ezután Tóth Lajos direktóriumi tag kövekezett. A vézna, beteg embert is véresre verték, és szintén eszméletlen állapotban maradt az udvaron. Majd következtek a cellák. Rettenetes volt a foglyoknak hallani az ütlegeléseket és jajkiáltásokat, és várni, míg rájuk kerül a sor.”111

„Pár nap múlva Latinca Sándor is kijött összegörnyedve a cellájából, mivel összetörték az oldalbordáját — mert puskatussal és derékszíjjal verték az embereket. - Megfognak még ezek fizetni ezért amit velünk tettek - mondotta Csi- ma János fogolytársának Latinca. Állandóan vigasztalt, akihez csak közeiért és buzdított bennünket. Őrá, ha bármit is fognak, nem kaphat öt évnél többet!”112

Közben Prónay a kaposvári állomáson lefegyverzett egy páncélvonatot, melynek a legénysége nem látszott elég megbízhatónak! „Ezeket felcseréftettem az én embereimmel, akikkel azután rendbe tarthattam a déli megyének a Dráva mellett elhúzódó vidékeit is, melyek a szerb-horvát határmentét is ellenőrizték.” A X. számú páncélvonat parancsnokául Prónay egy fiatal tisztet; Pánczél Miklós főhadnagyot nevezte ki, akinek bal karja a háborúban megsérült. A béna karú szadista főhadnagy élenjárt később a Prónay század terrorcselekedeteiben, kitűnő pisztolylövő is volt. Szórakozásai közé tartozott korábban a foglyokra való célbalövés. Most, hogy a páncélvonat parancsnoka lett, a legkegyetlenebb altiszteket vette maga mellé. Prónay visszaemlékezéseiben írta: - „Ezen pácélvo- nat túl jól működött, amennyiben mint később megtudtam, a legénysége néhány menekülő kommunista zsidóval is befűtötte a kazánfát. Ennek a szaga azM-tán annyira ráfeküdt a pályaudvar környékére, hogy ezt a vonatot távol a várostól kellett kitolatni.”m

Hogy kiket csonkított meg és égetett el Kaposváron Prónay, azt hat évtized múltán is homály fedi. Áldozatai közül ismerjük Seregély Aladár (1893— 1919) századparanosnokot és Hafdu Imre (1899-1919) zászlóalj politikai biztost. Mindkettőt augusztus 25-én Kiskorpád határában gyilkolták meg. Seregélyt több vöröskatonával együtt Hajdú szeme láttára égették el, míg őt Pánczél Miklós sajátkezűig lőtte le a kiskorpádi őrház mellett.114 Augusztus 22-én lőtték le brutális megkínzás után Nagybajomban, Wirth Károly munkástanács-tagot. A Prónay század augusztus végén Bárdibükkben, majd Toponáron állomásozott. Toponá326