Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
Török alezredes ezután a szevezéssel kapcsolatban intézkedett: „Az összes tényleges tisztek, továbbszolgáló altisztek, továbbá a rendelkezésre álló és önként jelentkező, katonailag teljesen megbízható tartalékos tisztekből egy zászlóalj parancsnoksággal ás három gyalog századdal - századonként egy 4 géppuskából álló géppu. osztaggal ellátott zászlóalj alakítandó.” A zászlóalj létszámát 350 főben állapították meg, melynek parancsnokául Beksics Olivér őrnagyot nevezték ki. A zászlóalj menetkészségének augusztus 9-én, 19 órakor befejezést kellett nyerni. A nehézfegyvereket a 44. vörösdandár V. zászlóaljából és a kaposvári munkászászlóaljtól szerezték. Intézkedtek a tartalékos tisztek behívásáról is. „Csak súlyos esetben van jogosultsága a szolgálatképtelenségnek és erre csak a dandár egészségi főnök jogosult.” Az irodákban, hivatalokban tisztek és altisztek csak kivételes esetekben maradhattak. A zászlóalj elhelyezése Kaposváron a következőképpen alakult: A zászlóaljparancsnokság és egy század a volt rendőrségi épületben, egy század az Anna utcai elemi iskolában, (ma: Tóth Lajos Általános Iskola), egy század pedig a központi elemi iskolában (ma: az Élelmiszeripari Szakközépiskola Diákotthona, a belvárosi templom mellett) szállásolta el magát. A rendőrséget augusztus 7-ével dr. Stecz László rendőrkapitány „megbízható” legénységből szervezte meg. Négy géppuskát utaltak ki részükre, elhelyezési körletük pedig a Ferencz József szálloda volt. (Ma MüM 512 Ipari Iskola. Irányi Dániel utca 10. sz.) A csendőrség parancsnoka ismét Cógler Gusztáv csendőrőrnagy lett, aki a „megbízható” régi, a próba- és az ún. pótcsendőrökből szervezte újjá megyei alakulatát. Minden járási székihelyen 40-50 főnyi csendőrt összpo'ntosítottak, tiszt vagy törzsőrmester parancsnoksága alatt. Az őrsökön kisebb létszámú különítményeket hagytak. Somogybán exponáltan kezelték a balatoni fürdőket, ezért oda nagyobb számú csendőrséget vontak össze. Kaposváron augusztus 1 Öntől 50-60 főből álló őrkülönítményt is felállítottak, melynek parancsnoka Miltényi Ferenc fhdgy, elhelyezése pedig a Baross laktanyában volt. Intézkedtek a szolgálatban lévők nemzetiszínű karszalagjáról is, melyre a „Vármegyei karhatalmi alakulat” felírást nyomatták. Kaposváron Török alezredes állomásparancsnoknak, Reichard Béla őrnagyot nevezte ki.88 „Kaposváron a proletárdiktatúra bukása után csak augusztus 10-12 napjaiban szerveződött meg a karhatalom, s kezdődtek meg a Tanács- köztársasággal kapcsolatos bűncselekmények miatt a letartóztatások” - írta egy későbbi jelentésében Révy László államügyész.89 A Bécsben, 1920-ban megjelent Világosság c. lap a tömeges letartóztatásokat augusztus 14-re teszi, „. .. amikor megérkezett a pécsi fehérgárda, megkezdődtek a tömeges letartóztatások.”90 A letartóztatásokat besúgások, szóbeli és írásbeli feljelentések alapján foganatosították Kaposváron is. Már augusztus 14-e előtt falragaszokon közölték a lakossággal, hogy „... a kommunista vezérek kiszolgáltatása, a karhatalmi parancsnokság tudomására hozása mindenkinek kötelessége.”91 Augusztus 13-tól a megye kormánybiztosává dr. Svastics Nándor, kaposvári járási főszolgabírót nevezték ki.92 Az alispánhelyettes pedig már augusztus 7-től hivatalában volt és az első letartóztatások ügyében ő intézkedett.93 A feljelentéseket a katonai és osend- őrparancsnokságok, jegyzőségek készítették és küldték a főszolgabíróhoz, vagy a magasabb katonai parancsnoksághoz. Buzgón írogatták feljelentéseiket a községi képviselő testületek tagjai is. Később a főszolgabírók az értelmiségiek, a tanítók, a jegyzők után is nyomoztattak. Általában a plébánosoktól, a földbirtokosoktól 322
