Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
nek már javasolta a Siófokra való áttelepülési. „Ez néhány nap múlva megtörténhet, de személyesen már holnap repülőgépen eljöhet.”10 Horthy valóban másnap érkezett Siófokra. (Közben Szegedről a különítményesek a Dunántúl meg nem szállt részei felé igyekeztek.) Segédtisztjével, Magasházy századossal együtt a Tanhoffer villához kísérte a szolgálatban levő csendőr. Itt egy Kráner nevű őrnagy fogadta, s hűségéről biztosította. Ezután álnéven Magasházyval, az antant misszió által kiállított engedéllyel a fővárosba utazott. József főhercegnek ekkor esküt tett és átvette valamennyi ellenforradalmi fegyveres erő felett „hivatalosan” is a fővezérletet.11 Másnap Horthy az antant megszállókkal a megszállási övezetekről és a demarkációs vonalról tárgyalt. Székesfehérvár és Győr városokban ekkor már román helyőrségek tartózkodtak. Augusztus 18-án Horthy távollétében Soós tábornok közölte a katonai parancsnoksággal a szervezési utasítást. Eszerint a siófoki II. katonai kerületi parancsnokság felölelte Fejér, Komárom, Győr, Veszprém és Esztergom vármegyéket. Parancsnoka Sréter István ezredes, közigazgatási tanácsadója pedig Török miniszteri tanácsos lett. A bennünket érdeklő és érintő másik dunántúli parancsnokság pedig a Kaposvári IV. kerületi katonai parancsnokság, melynek Ber- nátsky Kornél tábornok lett a parancsnoka, közigazgatási tanácsadója pedig Bartal Aurél. A kerület felölelte Somogy, Tolna és Baranya meg nem szállt részét. A tiszti századok diszlokációja a következő volt a megyében: 4. tiszti század (Siebenliszt) Tabon volt, az 5. tiszti század (Kirchner) Karádon, a 6. tiszti század (Wachtler) Lengyeltótiban, a tüzértiszti század pedig Zamárdi és Ba- latonföldváron volt.12 Horthy Budapestről visszatérve, Siófokon találta egész vezérkarát, különítményeinek egy részét és a beérkezett csapatokat. Ezután a Ta'nhoffer-villa első emeletén szállásolta el családját. A földszinten Magasházy szárnysegéd lakott a családjával, ahol a kihallgatási terem és a fővezér irodája is volt. Augusztus 16-17-én érkezett meg Siófokra a Prónay különítmény és néhány más katonai egység. „Hosszú kocsisor állott végig a Fő utcán, melynek eleje a Sió-hídnál, a vége pedig a vásártérnél, a mai sportpályánál volt. Hosszú lő- csös kocsikba apró termetű lovak voltak befogva, civil ember nem volt közöttük, a lovakat aranycsillagos tisztek hajtották. Ez a csapat volt a Prónay különítmény, amelyet azután a veszprémi káptalan tulajdonában lévő Üjpusztán szállásolták el.”13 Horthy, Prónay szerint meghagyta neki, hogy maradjon egyelőre „itt Siófok közelében, mert többször akar vele találkozni.”14 Prónay néhány napig személyesen is Siófokon maradt készenlétben a fővezérrel való találkozásra. De amikor úgy látta, hogy reá és embereire Siófokon nincs szükség, elvo'nult különítményével Somogy megye területére.10 A különítmény első szakasza augusztus elején a fővárosban József főherceg palotaőrségét látta el, a hónap közepén azonban egy részük már Siófokon szolgált. A különítményesek többsége ma már ismert, sőt néhány évvel az ellenforradalmi gyilkosságok után a Népszava is leközölte a Prónay-század névsorát. Igaz, ekkor Fényes László az 1921-es névsort közölte a Magyar Katona 1921-es évfolyamában megjelentek alapján.16 Fényes ekkor 144 Prónay-különítményes nevét sorolta fel a ranglista alapján. Prónay viszont 1920-ban elkészítette századának alapító tagjairól a névjegyzéket. Ebben az 1919. augusztus 2-ig belépett tisztek száma kereken 70 fő volt.17 A később keletkezett kimutatás a szá3°9
