Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról
Látjuk, az első néhány sor kifejezetten meleg kapcsolat bizonysága, már- már családias vonásé. A továbbiakban világosan megmondja Nagy, hogy a munkatársi viszony fenntartása mellett, irodalmi szervezőként is számít Roboz- ra. Segítséget várt tőle a lap fenntartásában és terjesztésében. A nehézség, amelyre céloz, abból adódott, hogy ellentétbe került a tekintélyes Szilágyi Ferenccel, aki a Magyar Hírlap konzervatív újság kiadására nyert jogot, a „cs. kormánytól engedelmet” és lapja a sajtórendeletek értelmében „hivatalos” orgánum lett. A levél bevilágít némileg az önkényuralmi korszak irodalmi csatározásaiba, jelzi, hogy milye'n repedések voltak a „hivatalosan” elismert irányzaton belül. Nem maradt följegyzés arról, hogy Roiboz gyűjtött-e előfizetőket, de ettől kezdődően a fővárosi irodalmi lapok, szerkesztők számítottak szervezői munkájára. Ennek - későbbi levelei tanulságai szerint - Roboz szívesen tett leget.2 Szerkesztői elvek A vidéki lapok viszonylatában Roiboz a Somoggyal jelentős eredményeket mutatott fel. Több mint ötven év politikai, társadalmi, kulturális eseményeinek adta tükrét. Mozgékonyság, érdeklődés, 'nyitottság, s persze irányváltások jellemezték (bizonyos határok között) tevékenységét. Érdekes kérdés: milyen elvekkel indította útnak a lapot? „Alkalmam volt szerkesztőségem évei alatt (a Zala-Somogyi Közlönynél - L. A.) arról győződni meg: hogy az egynémelyektől tagadásba vett hatása vidéki lapoknak igen is megvan, ha a szerkesztő az elv embere, nem a hízelgésé s ha elhatározott akarata az igazságot kimondani úgy, mint a sebeket avatott kéz és lelkiismerettel gyógyítani” - írta a 'nagyméltóságú magyar kir. Helytartótanácsi Elnökséghez címezve. Érvelése arra vonatkozott, miért kell, szükséges, elengedhetetlen a provinciális lap. Azért - mondotta -, mert nincsenek már olyan 48 előtt iskolázott férfiak, akik kimondanák az igazságot, kevesen tesznek valamit a haza üdvéért, akkor, amikor a legnagyobb szükség a békítés (ti. a Deák-i szemlélet érvényesítése). Azért esedezik egy Kaposvárott szerkesztendő politikai lap engedélyezéséért, hogy aláhbi szándékait megvalósíthassa: csekély tehetségemmel oda működni, hogy a legmagasabb trón és a nemzet közt az annyi millióktól s oly régóta várt kibékülés megtörténjék, mind a birodalom nagyhatalmi állása, mind édes hazánk szellemi és anyagi javának előnyére;- tisztelettel hordozni meg mindfelé a törvény szavát;- a népet saját érdekei iránt híven és tisztán fölvilágosítani;- gyógyítani, hol csak lehet az elfásultság és zsibbadás helyébe életet önteni a munkatéren;- a magas magyar kormányt, mely kedves hazánk megmentésére az ügyek élére állt s melyet bölcs intézkedéseiben az egész ország intelligenciájának nagy része támogat, kitelhető erőnkkel támogatni” stb. Mindezzel a Somogy politikai, szépirodalmi, közgazdasági, ipari és kereskedelmi lap szerkesztői és kiadói jogát kérte. 7 26
