Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
melléki egyházkerülethez tartozó Külső-somogyi Egyházmegye népiskolái, valamint a dunántúli püspökség jurísdictioja. alá tartozó Belső-somogyi Egyházmegye iskolái voltak. A Külső-somogyi Egyházmegye iskoláinak és tanítóinak a számát csökkenteni kellett, miután az egyházmegye egyik 1854/5 5-ös ~ Nagy Zsig- mond esperes által készített - összeírása szerint a népiskolák közül 11 nem Somogyihoz, hanem Tolnához tartozott. Az izraelita felekezethez tartozó népiskolák Somogybán, mind a győri felügyelőséghez tartoztak. Az ágostai hitvallású iskolák valamennyien a dunántúli egyházkerülethez tartoztak, ezen belül azonban a somogyi külső tankerület Somogy és Zala megyékhez, a Tolna, Baranya és Somogy kerület pedig éppenséggel 3 megyéhez (Baranya, Tolna és Somogy) tartozott területileg, ennélfogva az itt közölt adatokból a megyei illetékes területeken lévő evangélikus iskolák száma nem volt szétválasztható. így ezeknek az adatoknak az érdekében más forrásokhoz kellett hozzányúlni. Szerencsénkre rendelkezésünkre álltak Kelemen Elemérnek az 1862/63-as esztendőkre vonatkozó táblázatai,33 amelyek szerint az evangélikus vallásfelekezetnek a megyében - ekkor - 29 népiskolája és 30 tanítója működött. Ezekkel az adatokkal még akkor is kiegészíthettük Barsi táblázatait, ha azokhoz viszonyítottan valamelyest esett is a megyében az iskolák és a tanítók száma. De e táblázatokból az iskolák és a tanítók száma mellett még át tudtuk venni az elemibe és az ismétlő iskolába ténylegesen járó tanulók adatait, valamint az egy iskolára és az egy tanítóra eső tanulók számarányait is. Az 1862-63-as adatokhoz képest 204-ről 199-re csökkent a római katolikus népiskolák száma, 21-ről pedig 12-re az izraelitáké. Ezzel szemben 94-ről 97-re nőtt a kálvinista elemi iskolák száma. Míg a tanítók száma a római katolikusoknál és az izraelitáknál 245-ről 226-ra, illetve 35-ről 25-re csökkent, a kálvinista tanítók száma ugyanakkor 97-ről iox-re növekedett. Említésreméltó adatként közölhetjük, hogy a földműves nép kertészeti művelésére (gyümölcsfanevelós, nemesítés seb.) falvanként juttatott 0,25-5 kát. h. közötti gyümölcsfaiskolákból már csak 113 maradt meg a megyében 1864/65-ben. Az 1864/6 5-ös táblázatokat további vizsgálódás alá vetve megállapíthatjuk, hogy a megyében az iskolaépületeknek még a fele sem volt jó karban (41,82%), 31,07%-uk volt tűrhető és 20,12% pedig rossz állapotú. Ez az állapotrajz kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál, aholis a jó állapotú iskolák aránya 40,74%-os, a tűrhetőké 40,86%, a rosszaké pedig 18,40% volt. Az iskolaépületek számát illetően a legkedvezőbb képet - Fejér megyé- be'n is - a zsidók iskolái mutattak. Móra Magda kutatásai szerint az 1870-es tan- felügyelői jelentés Fehér megyébén az evangélikusoknál és a görög keletieknél mindenütt csak egy tantermes iskoláról tudott. A katolikus 105 iskolaépületlben már 159 tanterem volt, a reformátusok 52 épületében pedig 72. Ez az arány a zsidóknál volt a legkedvezőbb, aholis 17 iskolaépületük 31 tantermében már 29 tanító dolgozhatott. Lovasberényben 1857-be'n 4 tanteremben 4 tanító oktatott 128 gyermeket, Kápolnásnyéken pedig 2 tanteremben 2 tanító 43 tanulót.34 Az egy iskolára jutó tanulózsúfoltság tekintetében az első helyen a római katolikus népiskolák állottak 481,7 átlaggal, a második helyen a kálvinista iskolák 121,8 átlaggal, a harmadik helyen az evangélikusok 57,50 átlaggal, míg a negyedik helyen az izraelita iskolák állottak 51,80 átlaggal, ami másképp a legkedvezőbb tanulási és tanítási lehetőségek fordított sorrendjét is jelentette. Mindez 199
