Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
jós segédtanítót, aki jó és szorgalmas tanító hírében állott, s kitűnő gyakorlati érzékkel rendelkezett. Politikailag megbízható volt, erkölcseiben is kifogástalan. E szegény és vagyontalan segédtanító részére is kérte a magánvizsgálatokra való bocsátás lehetőségét az iskolaigazgató a soproni helytartótanácstól. * * * A megyében néhány szóval be kell mutatnunk a zsidó iskolákat is. 1858- ban 1515 zsidó család (tagjainak a száma) 7043 volt) 1238 iskolaköteles gyermeke járt - többnyire a falu népiskolájába. Néhol az izraelita hitközségek olyan tanintézeteket tartottak fenn, amelyek nem tettek eleget a törvények által megszabott követelményeknek. Ilyen zúgiskolák (Winkelsohule) voltak a megyében - többek között Pusztakovácsiban, Pusztaberényben, Nemesviden és Kéthelyen stb. A lányokat magántanárok tanították. A zsidótanítók évenként 60-400 Ft fizetést kaptak és ellátást. A tantárgyak közül az olvasással, írással s a vallásoktatáson kívül a számtannal, a földrajzzal és többhelyütt még nyelvismeretek tanításával is törődtek. * * * Végülis - e politikailag leföldelt korszakban - a kultúra szolgálata a nemzet felemelését is segítette, a hasznos gazdasági ismeretek tanítása és tanulása pedig, amelyen a korszak tanítói, gazdasági szakemberei, lelkészei és népnevelési eszméinek a megszállottjai egyaránt munkálkodtak - a paraszti művelődés szintjét emelte magasabbra, azét a parasztét, akinek a kapitalizmus kezdő évtizedeiben az olvasás és az írás még munkát jelentett. Egyszerre kellett tehát a földjében és a fejében rendet teremteni. Az abszolutizmus idején azonban csak a középfokú oktatás területén következett be jelentős változás, a népoktatás ügyének a megoldása - Eötvös új törvényére hagyatkozva - még váratott magára. * * * Mielőtt az elemi iskolák történetstatisztikai mutatóit is szemügyre vennénk - országosan és a dunántúli régióban - összeállítottuk hazai abszolutizmuskori és kiegyezés előtti közoktatásügyünk statisztikusának: Barsi József táblázatai segítségével, megyénk legfőbb népiskolatörténeti adatait az 1864/65 iskola esztendőkből.32 Ha ez a táblázat nem is mondható teljesnek, mindazonáltal rámutat azokra a változásokra is, amelyek nyomában - átmenetileg - kedvezőtlenebb állapotok teremtődtek a 60-as esztendőkben - megyénkben is - a népiskolázás terén. Köztudottá vált ekkorra ugyanis, hogy az iskolagyarapító abszolutizmus második felének a lezárása után nemcsak az iskolai kényszer szűnt meg hazánkban x 861-tői, de lanyhult a hétköznapi iskolák látogatásának az aránya, megcsappant a vasárnapi iskolai és a gyümölcsfaiskolai tanfolyamoknak a száma is, és a tanítók jövedelmének a csorbulásával csökkenni kezdett a néptanítók szorgalma is. Az idézett forrásból a megye elemi oktatásának a teljes képe azonban - mint mondottuk - nem bontakozhatott ki maradék nélkül. Somogybán a négy felekezet kezében tartott népiskolák közül a legtöbb a római katolikusoké volt a veszprémi püspökség területén lévő 6 somogyi tankerületben. (Csököly, Csurgó, Igái, Kaposvár, Katád és Segesd). A helvét hitvallásúak kezében pedig a Duna 196
