Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
nyoké 1388 (88,35%). Az iskolalátogató fiúk számaránya tehát - a jelentés időszakában - kedvezőbb volt a lányokénál. De több volt a hiányzásuk is. A fiúk ugyanis 23879 tanítási napot hiányoztak (átlag 13,77 napot), a lányok pedig 21905 tanítási napot (átlag 15,78 'napot), így a hiányzások átlaga a fiúknál kedvezőbb volt, mint a lányoknál. A 38 iskola esetében a szélső átlagértékek a fiúknál 2,2-37,8 a leányoknál pedig 0,7—52,44 között jelentkeztek. Az iskolákból való távolmaradásnál még mindig ugyanazokra az okokra hivatkoztak, mint akár a 18. vagy a 19. század első felében. (PL: marhák legeltetése és őrzése, gyermekek melletti daj kaság, zsibapásztorság, szülői hanyagság, mezei munka, restség, tudatlanság, távollakás, ruhátlánság, lovak őrzése, állatőr- zés, betegségek, rossz utak, időhaladtság.) Az iskolakötelesek és az iskolábajárás aránya ugyan kedvezőbben alakult az abszolutizmus idején, a tényleges iskolábajárás - a hiányzások nagy száma és 30-74% közötti aránya - azonban csak arról tanúskodott, hogy lényegében beíratták a gyermekeket az iskolába: a szülői beavatkozás azonban sokszor elvonta őket az iskolától, a legfőbb oka tehát a távolmaradás'nak kevésbé a távolság, a rossz utak, a ruhátlánság, a kenyértelenség vagy a betegség volt. A hiányzás átlaga a lányokra nézve volt kedvezőbb (Nemesvid, Varászló, Mesztegnyő), a többi falvakban már kedvezőtlenebb (Böhönye, Szenyér, Tapsony, Kéthely, Öreglak stb.) A hiányzások okai - lényegében: a vasárnapi iskolák esetében is - ugyanazok voltak. Amikor a tavaszi mezőgazdasági munkák ideje bekövetkezett, amikor a házkörüli teendők elszaporodtak, akkorra már jelentősen megcsappant az iskolások száma is. A legnagyobb hiányzások - többnyire - április és május hónapokban történtek. A közigazgatási hatóságok többszöri megintése után a szülők - töhbhelyütt már - szorgalmasabban járatták a gyermekeiket, sok esetben azonban a többszöri megintés sem segített az iskolábajárás arányán. A jelentési kötelezettség alá eső 3 hónap: 73 tanítási napjából (146 félnap) Nemesvidon 80,16%-át töltötték az iskolában a fiútanulók. A lányok pedig 83,77%-át. A fiútanulók hiányzása 19,83%-os, a lányoké pedig 1'6,22%-os volt. Az érdemsor szerinti lajstromok alapján azt is megállapíthattuk, hogy a leányoknak 7-9 óv között, a fiúknál pedig 9-11 év között volt a legnagyobb a hiányzás átlaga. A fiúknál az első 10 közötti tanulók átlaghiányzása 22, 6% -OS volt, a 11-20 közötti rangsorbelieké pedig 47,7%-os. A leányoknál ez is kedvezőbben alakult. Az első 10 közötti rangsorban helyet foglaló lányok átlagos hiányzása már csak 4,8%-os, a 11-20 helyen lévő lányok hiányzása pedig átlagosan 10,5%-os volt. A varászlói érdem szerinti hiányzás átlaga a fiúknál (az első 10 között) 33,1 nap volt, a m-20 közöttieké pedig 33,9 nap. A lányoknál 20,1, illetve 18,5. Talán annak a megemlítése sem jár haszon nélkül a számunkra, hogy az érdemsorok elején - mi'nd Nemesvidon, mind pedig Varászlón - a 11-10-9 évesek aránya volt a legkedvezőbb (50-20%, illetve 75-25% között). * * * A segesdi rk. kerület népiskoláinak a bemutatása után szemügyre vettük a Külső-somogyi Református Egyházmegye Somogy megyében lévő népiskoláinak is az adatait az 1854/5 5-ös esztendőkből, amelyet Nagy Zsigmond ádándi esperes készített. 193
