Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
sök” alsóbb kategóriájúak és néhány udvari szolgálónép az örökös rabszolgák, rabcselédek körébe is besorolható.55” Az arator-szántók, mint a királyi udvar népei tűnnek fel István király korában, s telepeik olyan elterjedtséget mutatnak, ami a fejedelemség terjeszkedésének utolsó fázisával esik egybe. A halászokat és a szőlőműveseket viszont már a félszabadok körébe sorolhatjuk. Egyetérthetünk Györffy Györggyel, hogy a vincellérfalvak ittléte már a fejedelmek korában is számításba vehető.00 Somogy megyében a szőlőművelés különleges jelentőséget kapott már a legkorábbi időtől, a XI. századtól.57 A somogyvári apátság adományaként 1091-ben több királyi szőlőbirtokot kapott. Ezeket akkor a kádárok, a szekeresek és a szőlőmívesek falujaként, (30 egész és 60 feles szőlőmívessel említik). A fennmaradt későbbi (XIII-XIV. szdi.) oklevelek igazolják, hogy a várszerkezet fennállása alatt és utána is szőlőmíve- léssel és borászattal foglalkozó királyi szolgálónépek laktak Somogybán, Bá- bony(megyer)^ben, Gány-ban királynéi vincellérek, Berényfoe'n (ma Nagyberény) királynéi kulcsárok és pincemesterek éltek.58 Bár későbbi, de talán kevésbé ismert adat az 1235 előtti, amelyben a somogyvári apátságnak a pécsi Eng falunál, az apátság Szt. Miklós kápolnájának új szőlejéről tudunk. Vagyis a somogyvári apátság egy hegyikápolna környékét telepíti be szőlővel59. Ez is többek között a szőlőművelés későbbi intenzitását jelezné is. Ugyanakkor kezdetben valószínűleg királyi szőlősök művelték az apátság Szálúdhoz tartozó Nyest-hegyének szőlőit-60 Az itteni, a középkorra (XV. szd. végére) kialakuló virágzó dél'bálatoni szőlőművelésre jó adat: János fia István deák és Pál deák somogyvári hospes, aki a somogyvári apátság kö- zépdMyest (Kewzep Nesth, Közép Nesth) nevű szőlőhegyén, a saját szőlejét 8 arany forintért zálogosítja, illetőleg adja el.61 Elblben az időben egy Nyest hegyi szőlőparcellánák egységes meglehetősen magas ára van. Végsősoron a Somogyvár városi és más lakóinak, valamint a Somogyvár környéki településeknek az intenzív szőlőművelésben való részvétele egy egészen más (a csak gabonatermelő, illetőleg állattenyésztő falutól vagy mezővárostól eltérő) településszerkezetet is létrehozhatott. A helyi szőlőmívelő hospe- sek is gazdagok, de a szőlővel foglalkozó parasztság is nagyobb szabadságot és kedvezőbb anyagi körülményeket alakíthatott ki magának'’2. A Somogyvár környéki vasmüvesség (Vasas, Vérő=kovács) Közismert, hogy az ipari tevékenységek közül a vasműves,ségnek volt a legnagyobb szerepe Magyarországon az Árpád-korban.03 Ezt figyelhetjük meg Somogy megyében is, ahol az Árpád-kori központ körül a különféle vasműves helynevek és népek csoportosultak. Lehetséges, hogy esetleg Fájsz fejedelem, illetőleg Koppány vezér idejéből is származtathatók ezek a vasműves csoportok.64 Az itteni korai vasolvasztást bizonyítja a Somogyvár közelében lévő Vasas, illetőleg a Vasad helynév65 A XI. században a tributarius ferri (a vassal adózó) közkeletű név. A pécsváradi uradalomban a 20 vaoas által kitermelt és vastömhbé, vascipóvá kohósított vasat tíz kovács dolgozta fel.66 Az ugyancsak országszerte megtalálható kovácsok, így Somogyvár esetében is előbb a fejede lem, majd a vezér és később inkább a várjobbágyok számára dolgoztak. A kirá17
