Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Kanyar József: Népiskola és középfokú oktatás Dunántúlon - különös tekintettel Somogyra (1849-1867)
A megye 1850. február 17-től 7 járásra tagolódott, bennük a lakott helyek 6,44%-a volt mezőváros, 49,47%-a falu, 44,07%-a pedig puszta. A falvak száma tekintetében a járások közötti sorrend a szigetvári (57), a kaposvári (46) és a marcali (41) járásé volt, a puszták számát illetően pedig 1. a nagyatádi, 2. az iha- rosberényi (48-48) és 3. a szigetvári (43) járásoké. A megye nemzetiségi megoszlása pedig az alábbi képet mutatta 1851-ben: magyar 82,5% német 8,3 % h orvát 5,6% zsidó 3.0% cigány o,6% Az összlakosságnak 10,89%-a volt „idegen” illetőségű. A népesség számból: a férfi 126 278; a nő 124 596 volt; a házasságkötések száma: 2753, az élveszületések száma: 12 306, a halálozások száma pedig: 10 207. Mesteremberek, kereskedők, segédek és inasok összeírása Somogybán (1850.) 2. táblázat Sorsz. A járás neve Mesteremberek kereskedők és Legények, segédek Inasok s zárna i. Igali járás iparos 493 74 51 kereskedő 160 99 69 2. Kaposvári járás Kaposvár 304 139 86 Toponár 41 10 17 3Marcali járás 281 235 108 4Szigeti járás 668 279 124 V Csurgói járás 315 118 42 6. Karádi járás 180 61 56 7Nagyatádi járás (hiányzik) — —--- ■ Összesen: 2442 1015 553 A nagyatádi járás nélkül 2442 mesterembert és kereskedőt, 1015 segédet és 553 inast írtak össze a megyében 1850-ben. Ha a nagyatádi járás hiányzó adatait - becsülve - figyelembe vesszük, kb. 2500 mesterembert és kereskedőt, 1100 segédet és 600 inast írtak össze a megyében. A megyei fontosabb adatok után nem lesz haszontalan a számunkra, ha a győri tankerületi főigazgatósághoz a nyomdákról 1819-1847. között befutott jelentéseket is szemügyre vesszük korszakunk oktatásügyének a tárgyalása előtt. A nyomdákról készült jelentéseket - valamint a „kötelezési” 6-6 példányszámot - a kerületi főigazgatóhoz kellett felterjeszteni a helytartótanácshoz. Noha a jelentések hiányos adatai kapcsán — különösképpen Kőszeg és Pápa esetében - arra is gondolhatunk, hogy csak bizonyos típusú kiadványok kerülhettek a cenzúrára, vagy ami még ennél is valószínűbb: bizonyos esztendőkben talán nem is Győrbe küldették fel a sajtóköteles példányokat, mégis e jelentések fontos 178
