Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Illyés Katalin: Földvári Antal somogyi emlékei - Naplórészletek az 1805-1822 közötti esztendőkről
i8i7be a’ Grammaticát, 1818 és i8ic)be a Syiitáxist (ti. a mondattant) végeztem Szigethi István tanár alatt. Szigorú, rendszerető ember, jó tanítóm volt - nyugodjanak hű porai tsendesen - sok tanittónak Így kellenek születni. 1819. Halt meg gróf Festetits György, a’ki 1790 a’ Csurgói ref. Gymná- siumot alapította. Iskolát emeltetett, építtetett, a’ nagyabb Tanárnak 700, a’ kisebbiknek (ti. a professornak meg a correctornak) 500, a’ Tanítók közül az elsőnek 100, a’ másodiknak 90, és a’ harmadiknak 80 ftot rendelvén évenként adatni, a’ Gymnásiumbeli Ifjúságnak pedig 14 mérő búzát adatott minden esztendőiben, mellyet magunk szoktunk a’ granáriumból (ti. a magtárból) fel mérni és el hozni. A’ tanítókat .néha úgy vexálták meg a fizető tisztek, hogy a’ 100 és 90 ftot rézpénzbe adták, a’mit azután taligán kellett haza tolatni. De ezen alapítvány az ő el hunyta után kevés idő múlva vagy el enyészett vagy devalváltatott, úgy hogy már ma a’ főid osztály következtibe egyszer ki egyenlittetett (ti. az uradalom egy summába örökre megváltotta az alapítványt). A Keszthelyi Georgikont is ő alapította i8o7be, itt is az alapitó rendeleté sok változást szenvedett. Mi az el hunyt Grófot úgy tiszteltük meg hamvaiban, hogy fel hiván az uradalmi tiszteket az Oratóriumba (ti. az iskolai nagy terembe), gyász Isteni tiszteletet tartottunk, előbb egy ez alkalomra készített összhangzatos ének el mondása után Orátiot (ti. gyászbeszédet) mondott az első Tanár, elő sorolván a’ nemes Gróf érdemeit, be rekesztésül isimét egy éneket mondottunk el. Ugyan ezen évben temettük el az Űj városi temetőbe Nagyváti Jánost, a’ Csurgói iskola egyik jóltevőjét, ki Ifjabb éveibe katona, később a’ Keszthelyi Georgiko'nfoa gazdászatot tanított, és a’ki Fridrik Porosz Királytól gazdá- szati könyvéért arany numismával (ti. éremmel) tiszteltetett meg, mellyet ünnep napokon, vagy exámeni (ti. az iskolai nyilvános vizsgák) alkalmakkal is a’ mellyin hordozott. 1820. Meghalt Horvát Ádám (ti. Pálóczi-H. Á.) a’ híres költő Nagy Bajomba, ki vittek bennünket énekelni. Nagy szegénységbe halt el, de hiszen e’ szokott a’ juta-lmok leírni a’ világtól az ily poéta fajta embereknek, ö viselt - mint úri ember - holtáig csimbokot vagy két felől a’ füle tövinél tsomóba kötött hajat. Nagy magyar ember volt, gyomorbul utálta a németeket, és annak öltönyét. Egy tsinosan irt verse forgott közkézen közöttünk, melyben a’ kajla Máriást, vén Kraj tzárt, Tallért (ti. az inflációs váltó cédulákat megelőző, maradandó értékű pénznemeket) beszélteti egymással, és ki parodiázza a’ papiros pénzt. Ba akarták érte tsipni, de József nádor, a’ki igen nagy ember volt, meg mentette, azt a’ mentséget adván okul: hogy nints elég esze, láthatni u. m. (úgymond) a’ ruházatjábol. És el hitték, mert magyar nadrágot, csizmát, dolmányt és kalpagot viselt haláláig; sött még halálos ágyán is ebbe volt ki nyuj- toztatva végső akaratja szerént. 1820. A’ Rhetorikát, 1821 a’ Poesist, i822be a’ Logikát v. Vet. (ti. vete- ránus) Rhetorikát végeztem Nagy János és Szabó Gergely Tanárok vezetése alatt. Az elsőnek semmit, mert 'nem is értett hozzá, az utolsóbbnak, ki több évekig kül országokba - Német, Holland, Anglia, Helvétia - a’ Teleki fiúkkal Erős József kedves barátja társaságába tudósnak mívelte ki magát, mindent köszönhetek. Áldásiba marad éltem végéig jó emléke. Béke poraira! 1822. Végezvén Csurgón a’ humániorákat, el indultunk Kalmár István társammal, ’s barátommal Octoib. 301k napján Debreczenbe. Attya elkísért 170
