Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára

Catonis dicta (C. mondásai) - nyomán készült munka. A Cato nevével fémjelzett, bölcsességét megőrző kötet nálunk is sok kiadást ért meg. - Időrendben Cicero (i. e. 106-43) következik a „Ciceronis Epistolae selecticae (C. válogatott levelei) c. művel, melyet 1764-ben adtak ki. (A kiadás helye olvashatatlanul áthúzva.) Cicero, a szónoklatairól híres nagy római jellemének megismeréséhez érdekes és fontos leveleinek olvasása, melyek hű ecseteiéi korának, s megőrizték az antik római társalgási nyelvet. - A jegyzékben lévő „Cornelius Nepos, Lipsiae, IT!i.” c. tétel címében nem jelzi, hogy a jeles történetíró'nak, Cicero kortársának (i. e. 99-24) melyik művét tartalmazza e könyv. Róla és műveiről szóló munka lehet. (Hazai fordítása: Balog Györgytől Sopronban jelent meg 1700- ban.) - Másik híres latin történetíró, Cajus Sallustius Crispus (i. e. 86-35) ugyancsak Cicero kortársa, kinek határozott egyénisége, művészi színvonalú történet- írása nagy hatással volt a későbbi római írókra is. A jegyzékben „Sallustius operae.” (S. művei.) Lipsiae, i]i~].” címmel van jelen. - „Plinii Epistolae, Lipsiae, 2737.” (Pl- levelei.) Az ifjabb Plinius (i. sz. 62-114 k.) Trajánus császár barátja volt, legjelentősebb munkája az említett levélgyűjtemény. - A két legnagyobb római költő - Vergilius és Horatius - egy-egy művét találjuk a jegyzékben. Vergilii Maronis opera. Tyrnaviae, 1760.” (V. M. művei.) A Mantova környéki And- resben született (i. e. 70) Vergilius Maró Augusztus császár, Ovidius és Horatius kortársa. Jelzett művét először 1719-ben adták ki Nagyszombatban a jezsuita iskolák számára. Itt egy későbbi kiadást találunk. - Vergilius és Horatius Európa- szerte, így nálunk is évszázadokon át a latin költészet mintaképei voltak, a rómaiak nyelvének el nem homályosul« szépségének közvetítői. - „Horatii Carmina” (H. éneke) Lugduni, 1735.” Horatius Flaccus (i. e. 65—68k.) - az utolérhetetlen klasszikus vers- és ódaköltő kötete tette teljessé a sort. - „Phaedri fabulae” (Ph. meséi) H. n. é. n. A Trákiából származó római meseköltő, Augusztus szabadosa, a görög aesopusi állatmese típusát folytatta. Ezek gondolkodtató, nevelő hatása miatt Európában sok nyelven jelentették meg. Nálunk Márton István Győrben 1793-ban kiadott fordítását sokáig használták az iskolák.

A görög-latin klasszikusok műveinek beszerzése - legalábbis részben - a debreceni tanulmányoknak, ill. azok hatásának tulajdonítható. Ennek a vonalnak azonbán a későbbiek során nincsen folytatása. Ezt inkább a másirányú érdeklődésnek tulajdoníthatjuk, mint a latin nyelv hiányos ismeretének. A könyvtár ugyanis bővelkedik 17-18. századi írók latinnyelvű műveiben. Egyik sem volt kön'nyű olvasmány! Nemcsak az ókori latin alapos tudására volt szükség megértésükhöz, hanem a középkori latin, s a különböző európai nyelvterületeken kifejlődött helyi változatok ismeretére is. Ismét felmerül a gondolat: külföldi tanulmányút során kerülhetett csak sor mindezek elsajátítására. A tudományos jellegű művek között históriai, geográfiai munkák szerepelnek német, latin, fra'ncia nyelven, filozófiai tárgyú könyvek társaságában. Utóbbiak közül kiemeljük a legnevesebb szerzőket, nem művük kiadásának éve, hanem életidejük rendje szerint csoportosítva.

Erasmus (Rotterdam: 1469—Basel: 1536) neves holland humanista gondolkodó, sokoldalú tudós, kitűnő latin stiliszta, szellemes és termékeny író. Alig volt korának olyan tudománya, amit ne művelt volna, s egyben ne hatott volna annak fejlődésére. Nagy gondolkodó és gondolkodtató elme, kinek 3 művét találjuk meg Kazinczy János könyvjegyzékében: egyet a 7. sorszám alatt, az „In foloi”-k között - Concordantia Graeca Erasm.” - Wittenberg, 1638. évi kiadá159