Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
A fennmaradt, főképpen XIII. szd. eleji okleveles adatok a somogyi (so- mogyvári) várszerkezetihez tartozó 32-35 várbirtok nevét őrizte meg32 Ebből nyolc: Ácsa (Somogyacsa), Alma (Ma Szentlászló puszta Nagyatád mellett)33 Kölked, Magyari, Pösze (Ádánd határához tartozó puszta) Szerászló (ma Bárdudvarnok), Szomajom (Kaposfő), Kapos(£üred) és Vitya azonosítható Somogybán, míg 6 ismeretlen, illetőleg bizonytalan.34 (2. rajz) A felsorolt várbirtokokból Kölked, Magyari talán Almád, illetőleg Vitya esik a legközelebb Somogy- várhoz. Az acsai, s a névtelen lgal környéki, illetőleg a szerászlói (Bárdudvarnok) a füredi, a szomajomi (Kaposfő) váribirtok, terra castri Simigiensis számított még az ispánsági központ közvetlen körzetéhez. Ugyanakkor az is ismert, hogy a somogyi várnak - Somogyországon kívül a legtöbb (15-18) várbirtoka a Dráván túl fekszik. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy a magyarországi vár- szervezetet a Dráván túlra is átplántálták.35 Nem érthetünk egyet azonban Csánki Dezsővel36, aki szerint: „a várjobbágyok már nem találtak letelepedésre alkalmas területet, s így a XIII. század elején már kénytelenek voltak a távoli Garicsba vándorolni.” A Somogyvár közelében fekvő várbirtokokon: Kölkeden, Magyarin, Vi- tyán, sőt Szer ászlón (Bárdudvarnok), Füreden (Kaposvár) a várnépekkel együtt egymás mellett éltek a különböző, az udvari szervezetihez is tartozó, illetőleg más szolgáltató népek3;. Ezek közül a királyi udvarhelyek, curtisok Somogybán, sőt Somogyvár környékén (Korto udvarház) is megtalálhatók.38 Ilyen (királyi) udvarházzal számolhatunk esetleg Fajszon (Somogyfajsz), valamint a somogyi Koppány környékén s éppen a (Török)-Koppány környékit igazolná, hogy a 10-es, 100-as keretben szolgálatot teljesítő szolgáló népek, „első három század falvai egy csomóban körülötte helyezkednek el.”39 Az István király által 1000 táján eladományozott és 1070-80 körül ösz- szeírt pécsváradi uradalom (királyi curtis és szervezete) 40 faluból állt. Az itt lakók, mintegy 1100 családfő 26 féle speciális szolgálatra voltak beosztva. A 26 foglalkozás közül azonban csak kettő, a Szántó, Vasas jelentkezik itt falunévben.40 Sajnos Somogyvár esetében ilyen birtok-összeírás nem áll rendelkezésünkre. Éppen ezért a meglévő okleveles, illetőleg helynévanyagból próbálunk az udvari és a szolgáló szervezetet rekonstruálni.41 Munkánkat nehezítette, hogy a XII-XIII. századi falukettőzósekkel, illetőleg az 1241-42-es eseményekkel is számolnunk kellett. A tatárjárás hatása is éppen Somogyvár környékén figyelhető meg a XIII. szdi. települések elnéptelenedésével.42 Ugyanakkor a XIV-XV. században mégis megközelítőleg hat új település keletkezett (részben az elnéptelenedett települések helyén). A Heckenast Gusztáv által Somogy területén összegyűjtött tizennégy foglalkozás névvel jelölt helység:43 Csatártó (Csatár), Fonyód (Fonó), Halászi, Kovácsi (nem Pusztakovácsi), Márcadó, Ötvös, Nagyszakácsi, Szántód (Szántó), Szűcsi (Szűcs), Faszár (Ács), és Udvarnok. Véleményünk szerint még ide tartozik: Ny est (Szólád határában), Vasad (Vasas), Somogyvár határában és esetleg Udvarnok (Bárdudvarnok), valamint Gyönffy szerint Vértes (Scsitár), Somogyvár és Fájsz mellett, Kürtös és Kovácsi szomszédságában, és a Fárkány (Tarhos nyári szállása mellett).44 (3. rajz) A felsoroltakból Somogyvár környékére helyezhetjük az Álcs(i), Ács, íj
