Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
Mindenek előtt hogyan zajlott le ez a kisajátítás? A birtokbavétellel egy- időben I. István Somogyvár védelmére letelepítette a besenyő és a berény, valamint más törzsbeli katonaságát.17 Ennek a telepítésnek a nyomát Somogyvár környékén külön meg is találjuk. A mai Csiszta-pusztától délre18 szerepel a Magyari (Mogorey) a Megyer törzs egyik településneve. Ez a fegyveres, törzsi település K-ről az ugyancsak a várispánsághoz tartozó Akcs-csal és a három Kölkeddel határos.19 Magyariban a későbbi időben is lovas jobbágyok éltek: tíz ház lovas szolgája volt a pannonhalmi monostornak, akiknek földje közös a Somogyvár népeivel.20 Ez arra bizonyíték, hogy később is az ispánság fegyveresei laktak itt más katonanépekkél együtt. Somogyvár közelében31, a Váralja puszta úttól délre kb. 5-600 méterre tudjuk elhelyezni a Ság, X-XI századi katonai települését. Ugyancsak Somogyvár vidékén állhatott a Varsány (Wosian)22 az alánok magyar népnevéből képzett helyneve, illetőleg annak katonai települése.23 Ezen kívül a helynevek alapján Somogyvár fölött és tőle északra a Herényi, a Lándor és nyugatra, keletre a Kér1'' törzsbeliek útőrző, katonai települését találjuk. Ugyanakkor a már említett, Gamás felől érkező út két ágát: a délnyugatra, illetőleg a Somogyvárra vezető utat a Tót(i) és a Berény, és a Varsány telpülések őrizték. Somogyvár közelebbi (pár száz méteres), illetőleg néhány kilométeres körzetében meglévő; legalább 10 katonai település a szentistváni megszállásra utalhat.26. Ugyanakkor ez a kora Árpád-kori nagyarányú telepítő tevékenységet éppen a törzs-, és népnevekből képzett helynevek bizonyítják. A már említetteken kívül, a Cseb, a Keszi, a Keliz (Káliz), a Nándord (Lándor), Oszlár és a V(örs) törzs- és népnevek27 Ezek a katonai telepek őrizték a régi (pogány) településeket, lehetővé tették az újak keletkezését és a beilleszkedést. A korai (X-XI. szdi.) településekből éppen ezért figyelhető meg Somogyvár környékén egy nagyobb góc.28 Az új „települések”, illetőleg a Koppány leverésében aktívan résztvevő német lovagok: Wencellin (Rád nemzetség), Harc (Őrei), valamint a Tibold és a Győr nemzetség is ekkor kap birtokokat az elkobzott jószágokból, földekből. A német lovagoknak a - legfontosabb kereskedelmi és hadiutak mellett lévő - birtokközpontjaiban elhelyezett fegyveresek, a révek, az átkelőhelyek őrzésére is szolgáltak. Ez derül ki világosan a Rád, a Tibold és a Győr nemzetség somogyi központjainak az esetében is. (1. rajz) . Dolgozatunkban nem foglalkozhatunk a különböző somogyi egyházi és más világi birtokok kialakulásával, csak a legfontosabbal: a királyi ispánság (megye) területének létrejöttével, szervezetével, illetőleg birtokaival. A somogyi királyi várszerkezetről (amelynek magva Somogyvár) csupán II. Géza és II. László idejétől maradtaik fenn adatok.29 1141-1161 között Miklós comes, Pál fia és három somogyi várjobbágy a zágrábi püspök Debron nevű erdejét30 elfoglalták. Ebben az esetben a várnépekre (illetőleg úgy tűnik, hogy a szabad várjobbágyokra) kapunk adatokat. A tizedes rendszerbe szervezett ci- visekre (várkatonákra), a katonai szolgálatot teljesítő itteni várjobbágyokra a XI-XII. században nincs adatunk. Általában e várnépek „emlékét őrzik Somogyvár . . . drávántúli jobbágyiéi epei, valamint a Zágráb megyében lakó szentkirály jobbágyfiak”.31
