Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Borsa István: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei (Második, befejező közlemény)
1494- szeptember 15. (II. p. exalt, crucis), Somoghwar. Agy-i Horwath Péter, Gellye-i László és Andoch-i János Somogy (Simigiensi) megyei alispánok és a szolgabírák bizonyítják, hogy törvényszékükön Zenyer-i Perothus ügyvédje: nemes Seres Gergely bemutatott a megye által kiállított négy oklevelet, egy vizsgálatit s három idézőt és bírságolót. Ezek szerint a Babocha-i vár (castrum) várnagyának: Ders-i Kelemennek nemes familiárisai: Debregh-i Hwzar István és Ispán Máté ismeretlen októl indíttatva Perothus Zob-i ártatlan jobbágyát: Warga Simont a panaszos kárára elfogták és hatalmaskodva Bolhás birtokra vitték, majd elengedték. Minthogy Hwzar István és Yspan Máté háromszori idézés ellenére sem jelent meg a megye színe előtt, s nem akartak a hatalmaskodás fölött egyszerűen eLmenni, nehogy mások hasonlókra vetemedjenek, hanem hogy a büntetés miatt visszariadjanak, őket hatalmaskodás miatt 25 dénármárka és 6 márka, 2/3 részben a megyének, 1/3 részben a másik félnek fizetendő bírságra ítélik. Papíron, hátlapján 6 gyűrűs pecsét nyomával. - EKM 28-2-20. (DF 236 667.) 289. 1497. január in. (IV. p. Pauli primi herem.) Az esztergomi (Strigoniensis) káptalan bizonyítja, hogy Wesaak-i Perotus, ez ügyben magára vállalván feleségének: Borbálának, továbbá gyermekeinek: Mátyásnak, Ferencnek, Beatrixnak, Lucrecia-nak és Dyonora-nak ügyét is, jelen szűkös helyzetük leküzdése érdekében a Somogy (Simigiensi) megyében fekvő Zenyer várkastélyt a hozzátartozó Zenyer mezővárossal, Thapson, Therebezd, Merke, Kissinge, Maroczfalwa, Kerektho, Thykos, Wyzwelgh, Baar, Arab(!), Mykofalwa, Barathy, FeyerEghaz, Therpecz és Zob Somogy megyei és minden más megyében fekvő falvakkal és birtokokkal, s azok minden tartozékával együtt 6000 magyar arany fonintért eladta Tamás egri (Agriensis) püspöknek, királyi fő- és titkos kancellárnak, valamint unoköccseinek (nepotibus): Erdewd-i Bálintnak, Péternek, Pálnak és Jánosnak, s örököseiknek, akiknek hiányában a püspök unokatestvérének (fratri patrueli): Erdewd-i másik Bálintnak. Perotus semmiféle jogot nem tartott meg magának, hanem átadott a birtokokkal együtt, ahogy átadta egyházi és világi személyekkel szemben károkozás és hatalmaskodás miatt indított perek okleveleit. A káptalan az oklevelet nagyobb pecsétje alatt bocsátotta ki. Hártyán, selyem zsinóron függő pecséttel. — EKM 28-3-1. (DF 236 668.) Egy közel azonos szöveg töredéke. EKM 29-7-T. (DF 264 672.) Átírta II. Ulászló király 1502. október 29-én kelt privilégiumában. - EKM 28-3-7. (DF 236 675.) - Eltérő névírások: Therebesd, Feyereghaz. 288. 290. 1498. június 14. (in corp. Christi), Bude. II. Ulászló király Erdewd-i Bálint (egregii) kérésére, továbbá a Somogy (Simigiensi) megyei Zener mezőváros javára, valamint népei és lakosai gyarapodására engedélyezi, hogy a mezővárosban a kereszt felmagasztalása (szept. 14.) és András ünnepén (nov. 30.), továbbá az azokat megelőző és követő napon szabad vásárt (nundinas liberas seu fora annualia libera) tarthassanak ugyanolyan előjogokkal, amilyeneket más szabad városok és mezővárosok élveznek, de az ilyenek sérelme nélkül. Egyszersmind minden kereskedőt, külföldit, utazót, akik Zener mezővárosba kívánnak áruikkal jönni, biztosítja szabad közlekedésükről. Ezek kihirdetését rendeli, továbbá, hogy a jelen oklevelet a bemutatónak vissza kell adni. - Jobb oldalon a szöveg fölött: Commissio propria domini regis. Hártyán, selyem zsinóron függő pecséttel. - EKM 28-3-6. (DF 236674.)
