Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
EGY KÖZNEMESI CSALÁD SOMOGYBÁN A REFORMKORBAN (Noszlopy Gáspár ifjúkora) ANDRÁSSY ANTAL i. A család múltja 1820. augusztus 27-én, Vrácsikon, Noszlopy Antal földbirtokos és Bárány Júlia hatodik gyermekeként született Noszlopy Gáspár, a későbbi szabad- sághős. Az evangélikus család augusztus 31-én, a gyermek gyengesége miatt nem a távoleső Vésén, az anyaegyháznál, hanem a 8-9 kilométerre lévő mezőcsoko- nyai -református parókián keresztel-tette meg az újszülöttet.1 A család felmenő ágában, Veszprém megyében -a XVI. század első felében élt az első Gáspár és az 1600-as évek első évtizedeiben meghalt második Gáspár. Az ő unokája volt a harmadik Gáspár és ennek testvére János, akivel 1648-ban osztoztak a családi birtokon. Az utóbbinak később ismételt cserével a Vas megyei nemesdömöl-ki csekély birtok jutott. A kiterjedt rokonság a XVII. századtól Vas, Veszprém, Győr és Sopron megyében élt. A férfiágon is ki-terebélyesedett családban -napirenden voltak a pereskedések, a földbirtok megosztási eljárások. A család eredetét Nagy Iván 1346-ig vezette vissza, 1409-ben már Illés és Gergely noszlopi nemesek ellen, Márton béli apát pert is indított. A két alperes bebizonyította, hogy a kérdéses négyekényi földet atyjuk, Poka fia Miklós 1346-ban, Noszlopy Ghep fia János, illetve János fia Máté özvegyétől törvényes úton szerezték. Az i528nas oklevéllel igazolták nemességüket. A családi hagyomány szerint a noszlopiak, Noszlopy Kristóf vezénylete alatt ott voltak a mohácsi csatában i-s, ahonnan alig menekült meg néhány közülük. A későbbi években Somló várát védelmezték a devecseriekkel, a török ellen. A végvári küzdelmek idején katonák voltak, a harcok szünetében pedig -kevéske földjükön gazdálkodtak. A reformáció elterjedtével a Noszlopy család az elsők között tért át az evangélikus vallásra, ami a későbbi évtizedekben, különösen az ellenreformáció idején meghatározta a boldogulásukat is, hiszen a vallási hovatartozás politikai állásfoglalást is jelentett egyúttal számukra. Amikor a Bocs- kai-féle felkelés 1605 tavaszán lángba borította Vas megyét, három éven át a Noszlopy család többsége is a fejedelem lelkes híve volt. 1620 után a rövid életű Bethlen Gábor-féle hadjárat, ismét lázba hozta a protestáns vasi nemességet. A harci zajok elmúltával a császári hatalom és a katolikus egyház visszatérő, elnyomó politikája ellen Kemenesalja protestáns köz- és kisnemesei ismé-t derekasan álltak helyt. Később a családból az egyik oldalág visszatért a katolikus hitre, többségük azonban ragaszkodott Luther vallásához. 111
