Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Borsa István: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei

A SZENYÉRI URADALOM MOHÁCS ELŐTTI OKLEVELEI BORSA IVÁN Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek a Somogy megyei szenyéri ura­dalmat végrendeletileg az esztergomi székeskáptalanra hagyta, hogy ebből tart­sák fenn az általa a Boldogasszony (Annunciatio beate Marie virginis) tiszteleté­re alapított és az esztergomi székesegyház déli oldalához épített kápolnát. A székesfehérvári keresztes konvent 1525. július 22-én iktatta be a káptalant a szenyéri uradalom birtokába,* s minden bizonnyal ekkor kerültek az urada­lommal és egyes birtokokkal kapcsolatos oklevelek az esztergomi káptalan ke­zére. j A káptalan magánlevéltárának a XVIII. század végén történt lajstromo­zásakor a szenyéri uradalomra vonatkozó oklevelek és iratok zöme a 26-30. szá­mú ladulákban kapott helyet, több oklevél a 65. ladulába került, de vannak el­szórtan somogyi vonatkozású oklevelek a káptalannak a Komárom megyei Le­véltárban őrzött hiteleshelyi levéltárában is.** Minthogy a káptalannak - eddigi ismereteink szerint - Somogybán más birtokai nem voltak, feltehetően ezek az oklevelek is a szenyéri uradalom okleveleivel együtt kerültek a káptalan kezé­re, de a századokkal később történt lajstromozáskor a provenienda elve nem ér­vényesülhetett maradéktalanul. - A szenyéri uradalom oklevelei között azonban olyanok is akadtak, amelyek az egykori tulajdonosok, a tapsonyi Antimusok más - Baranya, Csanád, Kőrös megyei - birtokaira vonatkoztak. Tekintettel arra, hogy az egykor elsősorban Somogy megyében birtokos család ez oklevelei szá­zadokon át osztoztak a szenyéri uradalom okleveleinek sorsában, a teljesség ked­véért történő közzétételük indokoltnak látszott. Publikációnk célja, hogy ezt a csak kis részben közzétett Mohács előtti levéltári anyagot bő tartalmi kivonatokban adja közre. - Regeszta készült min­den olyan oklevélről, amelynek teljes szövege reánk maradt, s a regeszták idő­rendben következnek. A csak tartalmilag átírt oklevelek az átíró oklevél része­ként olvashatók. Az egyes regeszták készítésénél szempont volt, hogy tartal­mazzanak minden személy- és helynevet, a határjárások minden érdemleges adatát, s minden olyan adatot, amely Somogy megye története szempontjából érdeklődésre tarthat számot. A helynevek, valamint a nem latin személynevek * EKM 28-4-11. (DF 236695.) ** A hiteleshelyi levéltárban található Somogy megyei oklevelek jelzetének megállapítását Draskóczy István segédlevéltárosnak köszönöm. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom