Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
JEGYZETEK 1. A paraszti birtok vizsgálatához felhasználtuk: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1844-1914. c. nagy összefoglaló tanulmánygyűjteményt (Szerk.: Szabó István) I—II. Bp., 1965, 479, 756. továbbá Szabad. György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről. Agrártörténeti Szemle 1966. 1-2. sz. 13-16. 1.; Báli János: Sárszentlőrinc az 1859 és 1887. évi kataszteri felmérések tükrében. Uo. 18-43.; Begyó János: Gelej az 1889 és az 1910. évi kataszteri felmérések tükrében. Uo. 46-71.; Orosz István: Mándok birtokviszonyainak változásai 1870-1909. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovice Kossuth nominatae. Series Historijca II. 1963. Tóth Tibor: Adács község birtokviszonyai 1850-1877. Agrártörténeti Szemle 1966. 3. sz. 363-376.; - Sándor Pál: A XIX. századi paraszt- birtok vizsgálatának történeti-statisztikai forrásai, módszerei és újabb eredményei. Ag- rártöréneti Szemle 1964.; Sándor Pál: A parasztbirrok Borosjenőn különös tekintettel a szőlőbirtoklásra (1851). Agrártörténeti Szemle 1964. 4. sz. 547-552. 1.; Sándor Pál: Az 1849 utáni parasztbirtok történeti-statisztikai vizsgálatához Fejér megyében. Agrártörténeti Szemle 1970. 3-4., uő.: Adatok a parasztbirtok történeti-statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében. Veszprém megyei múzeumok közleményei. 9. köt. (1970) 153— 179. 1. Uő.: A birtokrendezési periratok. Bp 1973. 105.; Vörös Antal: A paraszti termelőmunka és életforma jellegének változásai a Dunántúlon 1850-1914. Történelmi Szemle 1966. 2. sz. 162-186. 2. Az üzemtörténetről szóló rész összállításánál felhasználtuk Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. Századok 1968. 5-6. sz. 915-940.; Hanák Péter-Hanák Katalin-. A Magyar Pamutipar története Bp. 1964. 448.; Jenei Károly: Az üzemtörénetírás tárgya és levéltári forrásai. Levéltári Szemle 1970. 2. sz. 335-349.; Sárközi Zoltán: Útmutató az üzemtörténeti kutatásokhoz. Bp. 1970. 34. (Az Országos Népművelési Tanács kiadása.); Hans Radant: Wie schreiben wir Betribsgeschichte? Berlin 1963. 103. 3. A várostörténeti feldolgozásokra vonatkozó módszertani ajánlásaink egy részét - néhány esetben változtatás nélkül, máshol továbbgondolva szempontjait, több esetben pedig éppen az általa felvetett kérdések alapján egészen új szempontokat felvetve — átvettük Vörös Károly: A főváros világvárossá fejlődésének korszakában c. tanulmányból. Megj.: Budapest helytörténeti kézikönyve. (Szer.: Gerelyes Ede. Bp. 1971. 49-63. old.) 4. Vö. L. Hagy Zsuzsa: Az ellenforradalmi korszak a fővárosban. Megj.: Uo. 64—71. old. 5. Vö. Berend T. lván-Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. (1919-1929) Akad. Kiadó, Budapest, 1966. 353-371. old. 6. A belső kereskedelem vjsszahanyatlásának okai között mindenekelőtt a területi változásokat kell figyelembe vennünk. Számos nagyobb város, amely korábban széles terület kereskedelmi központja volt, most a határ szélére kerülvén elveszti korábbi gócpontszerepét. (Esztergom. Miskolc, Szeged, Mohács, Pécs, Szombathely, Nagykanizsa, Kőszeg, Sopron, Győr stb.). 7. Vö. Berend-Ránki i. m. 276-278. old. 8. A politikatörténetre vonatkozó meggyőzéseink zömére vonatkozóan is 1. L. Nagy Zsuzsa i. m. 71-73. old. 9. Az országos uralkodó elitre vonatkozó megállapításainkat itt és a következőkben Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről c. tanulmányára alapozzuk. Történelmi Szemle 196;. 4. sz. 449—468. old. to. Vö. Glatz Ferenc-Stier Miklós: Megyei küzdelmek a gombosi reformtörekvések körül. Történlmi Szemle 1971. 1-2. sz. 159-187. old. ti. 8 Örai Űjság, 1936. szeptember 15. 45
