Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
nél a mammutbirtokos arisztokraták vagy éppen a „magas klérus” vezető személyiségei emelkedhettek a tényleges politikai-kormányzati posztot birtokló vezetők fölé. Jóval inkább értékesíthetők a szociológia és a szociálpszichológia módszerei, illetve kategóriái a helyi hatalmi elit vizsgálatában. Nem megtörtént eseteken szeretnénk itt példálózni, csupán néhány szempo'ntra hívnánk fel a helytörténészek figyelmét. Érdemes megvizsgálni pl., hogy akadt-e a megye törvényhatósági bizottságának ülésein olyan képviselő, aki akaratát, ha kellett - megnyerve a bizottságot - még a főispánnal szemben is keresztül tudta vinni. Volt-e olyan befolyásos helyi tőkés, vagy nagybirtokos, akit a helyi politizálásban a helyi elit inkább követett, mint kinevezett vagy választott hivatali politikai főnökeit? Volt-e a megye előkelőségei között olyan személyiség, aki az egész megyei vezetés véleményét alapvetően befolyásolni, „hangolni” tudta? Ezekre a kérdésekre természetesen a várostörténeti vizsgálódásoknál is fel kell figyelni. Elemeznünk kell azt is, milyen forrásokból táplálkozik az informális vezető presztízsének ilyenfajta növekedése. Gazdasági, politikai, társadalmi- társasági esetleg műveltségi tényezők egyaránt számításba jöhet'nek. (A „jó gazda”, a befolyásos, fontos kapcsolatokkal rendelkező ember stb.) Formalizált és informális vezető kérdése a helyi hatalmi eliten belül - íme a sokoldalú, differenciált helytörténetírás egyik lehető vizsgálati tárgya. Nyilván rendkívül tanulságos eredményekre vezet e kérdések megválaszolása, s összevetése a hatalmi elit hierarchiájának és struktúrájának problematikájával. Nem lenne minden tanulság nélküli, ha pl. Magyarország minden megyéjének helyi hatalmi elitjét feltárná a kutatómunka és bemutatná, van-e összefüggés a helyi elit hierarchiájának, struktúrájának a 20-as és 30-as évekbeli módosulásai, valamint a legbefolyásosabb vezetők személyiségei, társadalmi hovatartozása között, s van-e (ha igen, milyen) összefüggés másrészt a helyi elitek hierarchiájának, struktúrájának 20-as és 30-as évekbeli változásai és a két világháború közötti politikai rendszer struktúrájának, mechánizmusának és dinamizmusának módosulásai, változásai között. Ügy véljük, jelentős hozzájárulás lenne mindez Magyarország új- és leg- újabbkori országos történeti szintéziséhez is - s a helytörténetírás nemes feladatai között ennek a szempontnak ugyancsak előkelő helyen kell szerepelnie. 44