Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Függelék

arra, hogy a cukorgyár történetével összefonódó cukorrépa-termesztés az iparnak és a me­zőgazdaságnak olyan érintkezési pontja, amelynek - egy nagyobb lélegzetű monografikus igényű tanulmány megírásakor, mind az ipar, mind pedig az agrártörténetírás módszereit is igényelnie kell. Mindehhez jelentős segítséget adhatnak azok a helytörténeti, valamint a regionális agrár- és ipartörténeti tanulmányok, amelyek a levéltári évkönyvekben és a levél­tár egyéb kiadványaiban már megjelentek. Az elsődleges forrás azonban a MIR kaposvári cukorgyárának a fondja - mintegy 120 ifm terjedelemben - volt, amely a kutatónak lehetőséget nyújtott az ipari és a mező- gazdasági vertikum kölcsönhatásainak és bonyolult összetevőinek a feltárására. Egyetértve Marek János észrevételével, valóban igaz az, hogy a cukorrépa-termesz­tés feltételeinek a fokozatos megteremtése összefonódott az infrastruktúra fejlődésével is, ezért a vasutak, p főképp a gazdasági vasutak kiépítésének és általában a szállítás kérdésé­nek a vizsgálatát még alaposabban kell szemügyre vennünk. A téma komplexitására jellemző, hogy a cukorrépa termesztése nem csupán a gazda­sági struktúrában idézett elő lényeges változásokat, hanem a társadalmi következményei is figyelemre méltóak voltak. A mezőgazdaságban foglalkoztatott sommások tömegei nemcsak a nagybirtok-üzemek termelési faktoraiként voltak jelentősek, hanem éppen általuk alakult ki a munkásosztálynak egy olyan rétege, amely politikai szempontból is számottevő szerepet játszott. Ugyanakkor az ipar tartalékhadát is ők képezték, a falvakból könnyebben elsza­kadva, a városokban kerestek és kaptak is sok esetben munkalehetőséget. A társadalmi és a politikai folyamatok eredői mindenkor a gazdasági struktúrához vezetnek, következés­képpen a társadalom átalakulását kutató történésznek nem elég csak a részletkérdéseket megvizsgálni, hanem a gazdasági struktúra egészét kell kutatni. Éppen úgy a regionális fo­lyamatokat is a köztörténet részeként kell tekintenie, amelyek az egészbe integrálódva hoz­zájárulnak az ipar, az agrár- és a művelődéstörténet - korszakokat átfogó - szintéziséhez. Marek János javaslataival és észrevételeivel hozzájárult e nem kis jelentőségű téma árnyaltabb és komplexebb kutatásához, mindezekért köszönetét mondok. Végezetül Miklós Endre, a Táncsics Mihály Gimnázium tanára, történelemszakos szakfelügyelő polemizált Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919 márciusá­ban Kaposvárott? című tanulmányával. Tisztelt Tanácskozás! Király István tanulmányához („Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919 márciu­sában Kaposvárott?”) szeretnék hozzászólni. Mondanivalómat öt pont köré kívánom cso­portosítani. Először arról beszélnék, hogy i. Miért kértem szót?, majd azt boncolgatnám, hogy 2. milyen is a Nagyatádi Szabó Istvánról alkotott kép? 3. Mi idézi elő, hogy „lent” egészen más Nagyatádi „él”, mint a tudományos élet összegezésében? 4. Mi újat hozott Király István a jelzett tanulmányában? és végül, a pedagógusok kérését, s kérésemet tolmácsolom. i. Miért kértem szót? Oktató-nevelő munkánk során gyakorta kerülünk nehéz és furcsa helyzetekbe. Olyan kérdéseket tesznek fel tanulóink, melyeknek megválaszolására elégtelen az az ismeret, me­lyet egyetemi tanulmányaink során szereztünk. Sőt, annak a pedagógusnak is lehetnek nehéz percei, aki pedig forgatja a szakirodalmat. A témánál maradva egy-két kérdést említek meg:- Miért olyan népszerű még ma is Nagyatádi-Szabó egyes dél-somogyi falvakban?- Kommunistaellenes volt? Akkor 1919 nyarán miért nem találjuk az ellenforradal­márok között? Miért figyeli - csupán — passzívan az eseményeket?- Kommunistaellenes volt? Akkor 1919 őszén miért akarták a fehérterroristák kivé­gezni ?- Tényleg osztálya árulója volt?- Miért mutatja be a tankönyv pozitívabban gróf Bethlen Istvánt, mint Nagyatádit? Ezeket a kérdéseket ki lehet kerülni, lehet rájuk nem válaszolni, azok azonban to­vábbra is kérdések maradnak. A nagy társadalmi összefüggések megvilágítása mellett felelnünk kell ezekre a kérdé­sekre is. Válaszolni kell felelősséggel, tapintattal, a tudományosság igényével. Ebben segít nekünk a megyénk történetével foglalkozó Somogy megye múltjából' c. kiadvány. Szót kértem, hogy elmondjam: a kiadványt jónak tartjuk, sokat forgatjuk, használjuk. Szót kér­387

Next

/
Oldalképek
Tartalom