Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Függelék
is szüksége van a történész feltáró munkájára: az állomány-, üzem-, gazdálkodás- stb. történeti adatokra. De a megtisztelő jelző egyben arra is figyelmeztet, hogy az erdészeti ismereteimet bővítenem kell, mert történeti feltáró munka is csak az adott szakma mind bővebb, kimerítőbb ismeretével végezhető. Talán éppen ez az oka annak is. hogy a Rumszauer János által ismertetett tanulmányom néhol olyan kifejezéseket is tartalmaz, amelyek az erdészek számára idegenek, nehezen értelmezhetők. Köszönöm a figyelmeztetést, a későbbiekben majd nagyobb figyelmet fordítok a szakterminológia pontos alkalmazására. Engedjék meg, hogy pár mondatot hozzáfűzzek az előbb tárgyalt témához, a földrajzi névanyag-gyűjtéshez is. További kutatási terveim között szerepel ugyanis a paraszti erdőgazdálkodás történetnek feltárása Somogy megyében. Ehhez a munkához - a köztudottan kevés írásos dokumentum miatt - óriási segítséget nyújtana, ha rendelkezésre állna egy olyan névanyag-gyűjtemény, amely tartalmazza az erdővel, az erdőgazdálkodással kapcsolatos és már csak a szájhagyományban élő földrajzi neveket. Jó lenne, ha Somogybán is akadna vállalkozó, aki csatlakozna a soproni erdészeti egyetem kutatócsoportjának munkájához, ahol már megkezdték az erdészettel kapcsolatos földrajzi nevek gyűjtését. Köszönöm figyelmüket! Andrássy Antal főlevéltáros Laczkó András: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatairól, különös tekintettel a somogyi sajtóra című tanulmányával foglalkozva az alábbiakat mondotta : Tisztelt hallgatóim! Kedves Elvtársak! A Levéltári Évkönyv 1977-es számában kapott nyilvánosságot Laczkó András tanulmánya; ,,Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatairól.” A jó stílusú tanulmány kezdeményezését dicsérnem kell, mert eddig kevés tanulmány jelent meg a Somogy megyében élő művészek irodalmi kapcsolatairól. Laczkó András tanulmányának olvasása adta számba a kérdést: vajon mikor fog napvilágot látni egy regionális irodalomtörténeti feldolgozás? Ha Tüskés Tibor kis pécsi irodalomtörténetére gondolok, elfog a türelmetlenség, vajon mikor lesz hasonló somogyi feldolgozásunk? Tudom, erre évekig várni kell. Remélem, hogy a mi életünkben elkészül. A tanulmány alapján Rippl-Rónai mellett egy sajátos kép alakulhat ki az olvasóban az első világháború előtti Kaposvárról. Valóban a század tízes éveinek városa, már nem az, ami 10 évvel korábban volt. A nagy építkezések kora volt ez, gazdasági és szellemi téren egyaránt. Az idézett tudósításokból kiderül, hogy Rippl-Rónait és a modern művészetet a város falai között tárt karokkal várták. Részben ez igaz is volt. De Rippl-Rónainak szerencséje is volt, mert családja nagy tiszteletnek örvendett, mivel atyja nemzedékeket tanított a városban. Kiterjedt rokonsága és baráti köre szinte lépésről lépésre követte pályáját. Elsőként a Somogy, 1885. február 3-1 számában közölt híradás után - („Rippl-József a müncheni festészeti akadémia növendéke”) - az 1892-es párizsi kiállításáról, majd később valamennyi sikeréről hírt adott a helyi sajtó. 1911-ig 193 tudósítás, beszámoló jelent meg Kaposvár nagy szülöttéről. Kaposi sikerét 1903 tavaszától számíthatjuk, amikor a Szabad Lyceum szervezésében a helyi festők képkiállítása megnyílt. A végleges megtelepedése után, a fiatal értelmiségiek legjobbjai, néhány újságíró, tisztviselő, s tanárember alkotta azt a kis közösséget, amely befogadta és támogatta az újat, a modern művészetet. Ez a kis mag segítette győzelemre Ady 1909-es felolvasó estjét is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nagy volt az a tábor is Kaposváron, amely még Szabolcskánál és Benczúr Gyulánál tartott. A haladó, a forradalmi újért lelkesedő művészeket 1910 tavaszán a helybeli gimnáziumban egy iskolai ünnepségen a tanárszónok a „föld korcsszülöttei”-nek nevezte. Rippl-Rónai helybeli sikerének elemzésénél nem szabad elfeledkeznünk a méltatlanul feledésbe merült helyi, több vagy kevesebb tehetséggel rendelkező írói kapacitásokról, akiknek kapcsolata a művésszel jelentős volt. Gondolok itt elsősorban Haraszthy Lajos költőre, újságíróra (1881-1959) és Göndör Ferenc íróra, újságíróra (1885-1955), - akiknek Ady írt előszót egy Kaposváron közösen megjelent kötetéhez. Haraszthy és Göndör is bejáratos volt Rippl-Rónaihoz és kávéházi törzsasztaluk is volt. Göndör mutatta be Adyt Rippl-Rónainak 1909-ben. (Rippl-Rónairól írt cikkeik: Haraszthy: S. Hírlap, 1908. okt. 6. Göndör: S. Napló, 1910. aug. 30. - értékes dokumentumok.) Ehhez a baráti körhöz tartozott a kaposvári születésű Marton Manó (1874-1928), nagyváradi író, újságíró, aki a váradi és a kaposi sajtóban egyaránt népszerűsítette Ri|ppl-Rónait. (S. Napló, 1910. aug. 7.) Rippl- Rónainak az Európában és hazájában ismert festőnek szűkebb hazájában, Kaposváron szük382
