Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Függelék
Bacskó Ferenc szolgabíró a felsorolt Győr megyei faluktól abrak és élelem szolgáltatását követeli a császári csapatok részére megerősítve a német hadbiztos aláírásával. (1704. ápr. 3. Tét.) Ugyancsak jó forrásanyag Széchenyi Pál kalocsai érsek, császári megbízót gróf Bercsényi Miklósnak írt levele, amelyben sürgeti a tárgyalás megkezdését, mert a béke létrehozásának minden lehetősége adva van. ........s föltett szándékát el is fogja érni, csak halyuk megh egymást, s siessünk dolgainkkal .. .” (1704. jan. 18.)- Matyasovszky László nyitrai püspök értesítéséből: „ .. . afféle kedvetlen néppel ellenafféle kedvetlen néppel ellenséget verni s böcsületet vallani az tiszteknek csaknem lehetetlen.” (1704. ápr. 23.) Gróf Erdődy Sándor gróf Nádasdy Ferencnek arról panaszkodik, hogy „Mivel pemig a Nemes Vármegyének minden reménsége kívül akadályt tettek némely urak, úgy mint Draskovith Adám uram ... és Nádasdi Tamás uram . . .” (1704. ápr. 24.) És sorolhatnám tovább, idézhetnék még sok olyan iratot, amely elemzés céljából is felhasználható forrásanyag. A szemelvény formájában, vagy forrásanyagként felhasznált iratok jelentőségét növeli, hogy sok új részletet tár fel, vagy ad a kézbe, amely a tipikus gazdasági, társadalmi, politikai, hadászati problémák egy szélesebb körű, konkrét feltevését, kiteljesedését teszi lehetővé. Jól szolgálja a probléma felvetését, s alkalmas a mélyebb, átfogóbb, részletesebb elémzésre:- Pl.: a korábban említettek közül Széchenyi Pál kalocsai érsek császári meghízott leveléből a következő: ,. . .. mert a béke létrehozásának minden lehetősége adva van . .. csak halyuk meg egymást.”- Matyasovszky László nyitrai püspök értesítéséből: „ . . . afféle kedvetlen néppel ellenséget verni.. . csaknem lehetetlen.” Vajon miért kedvetlen a nép. vagy talán nem mernek, vagy nem akarnak rájuk támaszkodni, s mindezek mire vezethetők vissza, s milyen következményei lehetnek?- Gróf Erdődy Sándor panaszából arról értesülünk, hogy ,, . . . akadályt tettek némely urak . . Mi lehet ennek az oka? S vajon a most említett három forrásrészlet között van-e összefüggés? Megállapítható-e ezekből valamilyen tendencia, s ezek milyen történetei talajból táplálkoznak, s hogyan értékelhetők a Rákóczi szabadságharc második évében? A helyzet értékelése a törökök, a császáriak és Thököly kurucainak a nyomort fokozó fosztogatásaihoz vezet vissza. Majd Eszterházy nádor panaszos beadványa szerint: ők a hadszíntér, s tőlük mégis nagyobb szolgáltatásokat követelnek a háború céljára, mint a harcoktól megkímélt osztrák örökös tartományoktól. A kiemelt anyagrészek elemzése izgalmassá teszi e kor történeti értékelését több okból is, de erre az idő rövidsége miatt nem térhetek ki. Fontosnak tartom az anyaggal való munkálkodás valamilyen formáját a középiskolában a fentebb említetteken kívül azért is, mert pl.: a gimnáziumi II. osztályos történelmi tankönyv szövegében sehol sem olvashatnak tanulóink az 1704. esztendőben történt eseményekről. Fontos azért is, mert pl.: a nyitrai püspök értesítését — ........afféle kedvetlen népp el ellenséget verni...” — szembesíteni lehet, illetve kell a tankönyvi szöveggel. „Seregeinek létszáma a kezdeti 500-ról néhány hónap alatt 70 ezer főre, később 100 ezer fölé emelkedett,” s hogy a földesúri függés alól történő felszabadítás ígérete „ . . . a vérrel szerzett szabadság reménye - a parasztság tízezreit mozgósították a harcba.” Hasonló, érdekes problémát takar, elemzésre, összevetésre, hiánypótlásra alkalmas pl. Károlyi Sándor levele a fejedelemhez: a hadak ellátatlanságáról, a dunai átkelők végleges elvesztéséről. Béri Balogh Adám levele gróf Nádasdy Ferencnek. Leírja azokat az okokat, amelyek miatt katonáit eddig nem tudta összeszedni, s ezért nem szállhatott velük táborba. „... hogy parancsolatinak eleget nem tehettem. Mentem volna eörömöst, tiszta szivbül, de én Nagyságodnak Méltóságos Gróff Uram, ezen az árcus papíroson sem tudnám leírnom. nekem azóta micsoda galibám, s különb különbféle vessződésem nem voltának az itt való katonasággal és nemességgel, kik előbb zászlóim alatt voltának, semmiképpen föl nem ültethetem ükét.” - alkalmas egy történelmi helyzet, vagy folyamat plasztikus kibontására, s ugyanakkor szembesíthető a tanult anyaggal: „A nemesek és főurak kezdetben paraszt374
