Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Függelék

és községtörténeti (Szeghalom, Csabacsüd, Sövényháza, Zalaszentmiihály, Zalaszentgrót, Kistelek, Pusztaszer, stb. Királyhegyes 125 év, Harkányfürdő 150 éve, Mezőberény 250 éve, Törökszentmiklós újratelepítésének 250 éve) kiállítások, amelyek a jelzett időszakban legfontosabb és legjelentősebb kiállítások voltak.

Eközben jelentős mozgalmak, intézmények és iskolák jubileumaival kapcsolatos kiállítások rendezésére is sort kerítettek a tanácsi levéltárak (a Fővárosi Statisztikai Hív. 100 éve, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 100 éve, a Katona József Színház 75 éves jubileuma, az Angster orgonakiállítás, a Helvéciái bortermelés története, a gyomai Kner Nyomda kiállítása, a békéscsabai vasút 100 éve, a nagykállói és kaposvári orvostörténeti, a székes- fehérvári tűzoltótörténeti kiállítások, az endrődi földmunkásmozgalom története, az árvízvédelmi kiállítás, a kubikosok története, a hajdúböszörményi, a kaposvári gimnázium, a 75 éves Zrínyi Gimnázium története, továbbá a kaposvári postatörténeti és sajtókiállítás és a Berzsenyi Társaságról szóló kiállítás, a nyírbátori agrárszocialista mozgalmakról szóló kiállítás, a szentgothárdi kaszagyár, a bögötei reformiskola, a kőszegi gyógyszerészeti, a veszprémi színészettörténeti és régi nyomtatványtörténeti, a zalaegerszegi internálótábor feloszlatásának félszázados fordulóján rendezett kiállítás, stb.

E kiállítások során a levéltárak nemcsak helyi és regionális közművelődési tevékenységet fejtettek ki, hanem - különösképp a történelmi személyiségekről készített kiállításaik és kiadványaik kapcsán - az országos közművelődés terén is jelentős munkát végeztek. Legyen szabad az idézett időszakból csupán csak a Janus Pannoniusról, Lővey Kláráról (Baranya m.), a Katona Józsefről, Kossuth Lajosról (Bács-Kiskun m.), Áchim Andrásról, Cza- bán Samuról, Petőfiről és Táncsicsról és Munkácsy Mihályról (Békés m.), Lackner Kristófról (Sopron m.), Vörösmarty Mihályról (Fejér m.), Mikszáthról és Madáchról (Nógrád m.), Latinca Sándorról, Rippl-Rónai Józsefről, Ady Endréről, Berzsenyi Dánielről, Roboz Istvánról (Somogy m.), Dózsáról és Rákócziról (Szolnok m.), Beszédes Józsefről, Garay Jánosról, Háry Jánosról és Liszt Ferencről (Tolna m.), Deák Ferencről, Hamburger Jenőről (Zala m.), Berzsenyi Dánielről (Vas m.) készült kiállításokat említeném a teljesség igénye nélkül, valamint a magyarországi kódexművészetről és a Veszprém megyei nyelvemlékekről szóló kiállításokat.

A nagyobb jubileumi megye-, város- és községtörténeti kiállításokat, valamint a jelentős történelmi személyiségekről szóló kiállításokat levéltáraink - több esetben - a múzeumokkal, elvétve a könyvtárakkal rendezték kooprodukcióban. A történelmi személyiségek kiállításai kapcsán, az Országos Levéltár anyagában helyetfoglaló forrásokról xerox, vagy fényképmásolatok készültek pl. Dózsáról, Rákócziról, ugyanakkor a területi levéltárak is rendelkezésre bocsátották forrásaikat egy-egy országos kiadvány részére. így készült el Petőfi Sándortól származó és rá vonatkozó, vele kapcsolatos iratokról és kéziratokról (Levéltári Szemle 3/1972) szóló összeállítás is.

A levéltár látogatottsága ugyancsak az intézmények nyitottságával van összefüggésben. E látogatottság mértéke évről-évre növekedett a vizsgált időszak éveiben is, noha e látogatások lebonyolításának receptjei és forgatókönyvei egyetlen levéltárban sem készültek el. A levéltári látogatások növekedésének folyamata az 1973-as esztendőben vette kezdetét, 1975-ben 56,74%-kal felülmúlva az 1970-es esztendő adatait. Noha e látogatottság intenzivitásának a mértéke levéltáranként - személyi és objektív adottságok következtében igen különböző volt, mégis a megfigyelt időszak 1229 csoportos levéltárlátogatása - alkalmanként egy csoportot 30-35 átlag osztálylétszámra becsülve - kb. 45 000 látogatót hozott a területi levéltárak falai közé, megyénként kb. 2000 látogatót.

E csoportos látogatások számát mégcsak tovább fokozták azok a szakköri (helytörténeti és honismereti szakköri) látogatások is, amelyeknek a száma a vizsgált időszakban 543 volt - szakkörönként átlag 10-12 fővel számolva - kb. 6500 tanulóval. E szakköri foglalkozások, amelyek a Levéltári Ügyviteli Szabályzat (13 3-134. §) alapján a tananyag egyes részeihez kapcsolódó osztály- és szakköri levéltárlátogatások és levéltárismertetések a levél- a levéltári kiálításokhoz kapcsolódva - akkor voltak igazán eredményesek, ha a közös feladatot a levéltárosok és a szakkörvezető tanárok együttesen végezték el.

A levéltárban folyó iskolai és iskolán kívüli történelemoktatást segítő sokszínű és sokrétű tevékenység folyamatában a területi levéltárak igen változatos közművelődési formákat és módszereket honosítottak meg. A középiskolai tanulók részére létrehozták az ifjú- történészek baráti körét (Fejér m.), a kis tört éné szék szakkörét (Győr m)., kutatóklubot (Somogy m.) és várostörténeti klubot (Tolna m.).

Baranya, Heves és Csongrád megyék levéltárai a tanárképző főiskolák hallgatói részére adtak otthont a történettudományok forrásaiba bevezető stúdiumokhoz, a Somogy me362