Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez

műket, milyen mélységig lehet vagy kell kidolgozni, vagy akár el is hagyni, nagymértékben függ az illető város fejlődésének sajátosságaitól, a fennmaradt forrásanyag mennyiségétől, jellegétől, tartalmától. Ezek ugyanis új és új kérdéseket vethetnek fel, újabb jelenségekre, egyedi sajátosságokra hívhatják fel a figyelmet, s a helytörténész kutató módszerének lényege az kell, hogy legyen, hogy az adott területen lezajlott életet, a történelmi folyamatok adott helyen és időben megvalósult jelenségeinek lehető teljességig történő feltárását, egyediségében való rekonstruálását tegye lehetővé.

Politikatörténet - megyei keretekben

A várostörténet írásakor felmerülő főbb politikatörténeti kérdések viszonylag részletesebb ismertetése után a megyei keretben tárgyalandó politika- történeti problémákat már korántsem részletezzük a fenti módon és mértékben. Amit a politikai történettel kapcsolatos kutatási feladatokról, a rekonstrukcióhoz szükséges forráselemző készség, a történeti jelenségek, folyamatok ábrázolásához nélkülözhetetlen metodikai képzettség, illetve metodológiai felkészültség fontosságáról, valamint egyéb általános elvi kérdésekről a korábbiakban írtunk, az - úgy véljük - maradéktalanul érvényes mondandó a megyei keretekben zajló politikai élet feltárásához, megírásához is. Ügyszintén alkalmazhatók mindazok a szempontok és ötletek is, mindazok az apróbb-nagyobb kérdések, amelyeket városi politikai történet feldolgozásához módszertani ajánlásként, megfontolandó javaslatként előző ál-fejezetünkben említettünk.

Itt most csupán azokra a szempontokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek a megyetörténet feltárásakor sajátosan (és szükségszerűen) adódnak abból, hogy a megye eleve nagyobb közigazgatási egység, mint a város, nagyobb lélekszámú lakosságot mondhat magáénak - rendszerint több város is tartozik -hozzá -, hogy éppen ezért mind gazdasági, mind politikai jelentősége lényegesen nagyobb a nemzetgazdaság, illetve az országos politika egészében i-s. Nem -kétséges pl., hogy a megye élén álló főispán mindig is 'nagyobb politikai potentát, mint egy város polgármestere, s az sem igényel különösebb bizonyítást, hogy az országos választások idején pl. egy-egy megye lakosságának politikai hangulata (meggyőződése, tudata) erősebb ecsetvonásokat húzhat a „honatyák” összetételét tükröző tablóra, mint egy-egy (természetesen nem nagy) városé. (Hét nagy város kivételével 1939 előtt nyílt szavazásos választások zajlottak még a két világháború között is Magyarországon.)

A megye tehát mindenekelőtt sokszorosan nagyobb közigazgatási-politikai és gazdasági egység, mint a város, ennélfogva az országos történet egészében játszott szerepe is nagyobb lehet. Területe olykor földrajzilag egybeeshet történelmileg -kialakult, önálló gazdasági egységet is jelentő tájjal. Feltétlenül ilyennek számít nálunk pl. a mai Győr-So-pron megye, amely a Kisalföld zömét magában foglalja, s hasonló vonást mutatnak ezzel az olyan esetek is, amelyeknél sajátos politikatörténeti hagyomány fűződik az illető közigazgatási egységhez: Békés megye a „Viharsarok”-kai azonos, Jász-Kiskun megye a . „Jászság”-gal, Hajdu-Bihar vármegye a „Hajdúság”-gal. Az ilyen megyéknél a -helytörténetírónak az is feladata, -hogy feltárja, hogyan őrződött meg a megye mindenkori

35