Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Takács Éva: A Somogy megyei erdők törzskönyve
ban helység, amelyben az átlagnál jóval magasabb számban jegyezték be név szerint a tulajdonosokat: a csurgói járásban pl. 1885-ben 5, 1950-ben 8 tulajdonos is akadt egy-egy községben, az igali járásban 4, ill. 13 tulajdonos is szerepelt, a lengyeltóti járásban 8, ill. 10, a marcaliban 8, ill. 14 és végül a nagyatádiban 8, ill. 13. A továbbiakban közöljük azokat a táblázatokat, amelyek községenként összesítve tartalmazzák a főbb rovatok adatait. Bizonyos összevonásokat végeztünk a tulaj dondos minősége szerinti csoportosításnál. A táblázatok összeállításánál ugyanis elősorban arra törekedtünk, hogy a volt úrbéresek kezén lévő, tehát paraszti erdőket pontosan elkülönítsük. Ezen belül azonban külön rovatban szerepelnek azok az erdők, amelyekben a törvény rendszeres és tervszerű gazdálkodást írt elő, míg azok a területek, amelyek nem estek ilyen kemény megszorítás alá, a magánerdőkhöz hasonlóan külön rovatba kerültek. A magánerdők adatai néhány - mindössze öt - községnél részvénytársulati erdőterületet is tartalmaznak, ezeket azonban a jegyzetek között minden esetben külön jelöljük. Bár általában híven követik a táblázatok a törzskönyv beosztását - a járások és ezen belül a községek sorrendje,9 a rovatbeosztás megegyeznek - mégis szükségesnek látszott néhány utólagos számítás elvégzése és az azonnali összehasonlíthatóság végett egy táblázatba szerkesztése a törzskönyvi összesített adatokkal. így lehetőség nyílik arra, hogy mind az erdőterületeknek, mind pedig a fanemeknek az 1885-ös és 1950768 évek közötti változásait azonnal százalékosan is láthassuk. A fanemeknek az adott években az erdőterületen elfoglalt százalékos megoszlása pedig az elegyarányt mutatja. Az erdősültség mértékének százalékos mutatóit sem tartalmazza a törzskönyv, mégis indokolt talán annak láttatása, hogy az erdőként nyilvántartott területek hány százalékát borította valóságosan is erdő. A fanemek és a talajviszonyok közötti szoros összefüggés indokolttá tenné, hogy a talajra vonatkozó adatokat is közöljük. Itt azonban a talajminőség nem az erdőművelés szempontjai szerint van elkülönítve, hanem jogi megfontolások - elsősorban erdőfenntartási szempontok - alapján. A törzskönyv talajra vonatkozó adataiból arra következtethetünk, hogy a kezelés, vagyis erdőgazdálkodás szempontjából milyen kötelezettségek hárultak a tulajdonosra. Ez azonban a tulajdon- jogi minőség szerinti rovatokból is kiderül, így a talajra vonatkozó százalékos adatokat csak járási összesítésben ismertetjük. A kezelés módjára vonatkozó adatok az első korszakra - tehát a múlt század 80-as éveire - vonatkozóan irányadóak lehetnének ugyan, de az ezen a területen viszonylag gyorsan bekövetkezett változások a rovat felvételét indokolatlanná tennék. Adataink csaknem háromnegyed évszázadot fognak át. Az 1885-ös év szerepel kezdő időpontként, mivel a törzskönyv adatait ebben az évben véglegesítették. Az 1950-es évet vettük fel záróévként, mivel ennél későbbi időpontban nem történt bejegyzés ebbe a törzskönyvbe. A törzskönyv azonban nincs lezárva, s valószínűsíthető, hogy továbbra is készítettek valamilyen nyilvántartást, mivel levéltárunk őrizetében megtalálható az Erdőtörzskönyvi változás 1950. évtől című összesítő. A források viszont, amelyek alapján azt elkészítették, sajnos nem kerültek elő. Az erdőtulajdonban, a fanemekben és a területben bekövetkezett változások időpontját a törzskönyvi lapok alsó részén található Változásokra vonatkozó megjegyzés című részben feljegyzett ügyiratok évköréből meg tudják állapítani Ezeket összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a legtöbb változás az 1930. és 351
