Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a MIR kaposvári cukorgyárának a vonzáskörzetében (1904-1914). 2. közlemény
rálták, hogy vállalják a nagyobb áldozatot, a hosszabb távon kamatozó nyereség reményében. E törekvésnek azonban sok esetben objektív akadályai is voltak, amelyeket csupán jószándékkal aligha lehetett megoldani. A kaposvári cukorgyár is csak a répatermelő bázisgazdaságoknak tudta legfeljebb a szükséges kölcsönöket biztosítani. Az olcsóbb megoldásnak azonban az látszott, ha inkább a távolságot növelve, távolabbi vidékekkel kötöttek szerződést, noha ennek komoly következményei is voltak, kiváltképpen az egymás rovására terjeszkedő cukorgyárak esetében. Ebből adódóan a cukorgyárak között a konfliktusok és a kölcsönös vádaskodások szinte napirenden voltak. Ennek elkerülése végett a sárvári és a kaposvári cukorgyár igazgatósága 1900. május 26-án egyezményt írt alá, amelyben megállapították a rayonok határait és megállapodtak abban is, hogy egymás üzleti érdekeit tiszteletben tartják.53 A zavartalan együttműködés azonban csak rövid ideig tartott, mivel a gyárak - a répafeldolgozó kapacitásuk növekedésével - a rayonokon túli területekre is igényt tartottak. Kladnigg igazgató már 1905- ben kifogásolta az egyezményt hangoztatva, hogy annak további fenntartása a kaposvári cukorgyár szempontjából hátrányos. Különösen azt sérelmezte, hogy az egyezmény értelmében nem köthettek szerződést azokon a vidékeken, amelyek ugyan a sárvári cukorgyárhoz tartoztak, de közelségük miatt a termelők inkább a kaposvári cukorgyárhoz vonzódtak. „Ilyen volt a Barcs és Gyékényes közötti déli vasút mentén fekvő vidék, amely a Barcs-Kaposvár szárnyvasút kiépítése által mindinkább Kaposvár felé kezdett gravitálni.”54 Somogy megye egész területéi - az egyezmény módosításával is - a kaposvári cukorgyár rayonjának szerették volna tekinteni, még a Balaton déli területeit is, „amelyek vicinálisaink végpontjai, ú. m. Balatonszentgyörgy, Fonyód és az épülőfélben lévő Siófok”.55 Addig is, amíg újabb egyezményben a rayont nem módosítják - a kölcsönös érdekeket figyelembe véve legalább azokat a területeket kellene felcserélni egymás között, amelyek a nagy szállítási távolságok miatt nem elég rentábilisak. A legjobb azonban az lenne - írta Kladnigg -, ha a szabadversenyt tennék lehetővé, mivel a kaposvári gyár érdekeinek leginkább az felelne meg.56 A kaposváriaknak abban valóban igazuk volt, hogy a termelők egy része szívesebben kötött volna szerződést velük, mivel a gyár a termelőknek több engedményt tett és főleg több megértést tanúsított. így többször előfordult, hogy a vitatott területeken a termelők egy része Sárvárral nem szerződött, Kaposvárral pedig nem szerződhetett. A két vitatkozó fél közül nem egy esetben azonban a nevető harmadik, az eszéki cukorgyár került ki győztesen, a termelőknek kedvezőbb ajánlatókat téve a két cukorgyár rovására terjeszkedett. Az eszéki gyár megbízottja 1906-ban Dombóvár környékén a kistermelő parasztgazdaságoknak 2 korona répaárat és kamatmentes előleget ígért. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a kaposvári cukorgyár Eszék környékén hasonló ellenakciót indított.5' A sárvári cukorgyárral 1907-ben megújított és módosított egyezménnyel már a kaposvári gyár igazgatósága is elégedett volt. A myonírozás tekintetében Sárvár kétségkívül engedményéket tett, s így a kaposvári cukorgyár vonzáskörzete az alábbiak szerint alakult:58 T. Somogy megye összes területe: Siófok, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Zákány végállomásokkal. 2. A budapest-fiumei fővonalon: Sárbogárd és Gyé321
