Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Stier Miklós - Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez
kai, koalíciós törekvéseikkel - mind a helyi mind az országos választásokat illetően. A várospolitika kapcsán lehet (és kell is) kitérni a helyi sajtó ismertetésére. A főbb lapcsoportokat, lapokat politikai felfogásuk és társadalmi bázisuk szerint kell bemutatni, s igazán színvonalassá e fejtegetéseket akkor tehetjük, ha megkíséreljük politikai tudatformáló hatásuk elemzését is. Réndszerint kitapintható (a lap példányszámából, terjesztési körzetéből) pl. az is, mennyire sikerült a helyi sajtónak a várost közvetlen környező vidékén politikai központtá tenni, s alkalmassá vált-e a lap arra, hogy a környék falvainak figyelmét is felhívja a városodás és a városiasodás sajátos kérdéseire, a korszak történetének, a modern kapitalista Magyarország kialakulásának egyik fontos problematikájára. A két világháború közötti időszakban - különösen a harmincas években -, amikor Gömböstől kezdve az egymást váltó és egyre inkább jobbratartó kormánypolitika a sajtó „gleichschaltolására” is kísérletet tesz, rendkívül lényeges annak megállapítása, melyik helyi sajtóorgánum kap állami dotációt, vagy éppen melyik élvezi a legjelentősebb támogatást. Be kell mutatni, hogyan hat ez a lap irányvonalában, politikai vezércikkeiben, általában a helyi politika befolyásolásának módjában. Össze kell hasonlítani a lap egész hangvételét a többi helyi politikai sajtóéval, az állami támogatást nem élvező, jobb- és baloldali ellenzéki lapokéval. Ha ilyenek nem léteznek, már az is sokat mondhat a helyi politikai élet színképéről. A politikai kérdések vizsgálatában szükségszerűen el kell jutnunk annak a viszonynak az elemzéséhez, amely a városi burzsoázia és a dolgozó tömegek között formálódott. A burzsoá várospolitika ellenpólusát ugyanis a tőkés társadalmi rendszer uralkodóvá válása idején, már a szabadversenyes kapitalizmus korszakábán is a mind jobban erősödő, s az adott városi kereteket tulajdonképpen már a kezdettől is azonnal meghaladó hatással kibontakozó munkásmozgalom képezte. Hangsúlyozottan szeretnénk a helytörténeti kutatók figyelmét felhívni arra, hogy a helyi munkásmozgalom történetét ne tekintsék abszolút önálló témának, amelyet a városfejlődés történetének egészétől elszakítottan lehet szemlélni és vizsgálni. A városi társadalom munkásosztályának kialakulása ugyanis a legszorosabb szálakkal kötődik maguknak a városban születő kapitalista viszonyoknak uralkodóvá válásához. A város történetének forrásai törvényszerűen bizonyítják e „köldökzsinór” meglétét, s csupán a helyi gazdasági és társadalmi problémák elemzése útján válik érthetővé az is, milyen konkrét kérdések (munkaszervezés, munkaviszonyok, bérviszonyok, szociális ellátottság hiánya, münkaidő, helyi, üzemi hatalmaskodások stb.) tették alkalmassá a helyi kapitalista létesítményekben dolgozó tömeget - először nyilván ösztönös, majd szervezett - mozgalom kialakítására, termékeny talajjá a szocialista munkásmozgalom eszméinek befogadására. Külön figyelmet érdemel annak vizsgálata, hogyan válnak még a kisebb városok üzemei is olvasztó kohóivá a legkülönbözőbb rétegekből regrutálódó bérmunkások proletariátussá érlelődése folyamatának. A helyi munkásmozgalom konkrét napi küzdelmeinek alakító tényezői közé nem- csupán a gazdasági (bér-) harcok tartoznak, hanem a polgári várospolitika eredményezte számos egyéb probléma is. A városépítési programtól kezdve az egyéb szociális szervezési problémákon keresztül a munkásság kulturális, művelődési viszonyainak tudatos formálásáig, a haladó polgárság által a századforduló kö29
