Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Laczkó András: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatai (különös tekintettel a somogyi sajtóra) 2. közlemény
szóval, minden eszközt felhasznált arra, hogy felolvasó köruta'kkal és mecénások „toborzásával” oszlassa el a művészeti munkák iránti közönyösséget. A Szinyei Társaság, az eddigi működésével felkeltett közérdeklődést látva - írta az Üj-Somogy egy lépéssel tovább akar menni a magaverte ösvényen, és e célból Magyar Művészet címmel havi folyóiratot indít, hogy ennek fenntartásával állandósítsa a művészek és a nagyközönség közötti kapcsolatot. A folyóirat évente 10 gazdag számmal fogja megörvendeztetni a művészeti kultúra iránt érdeklődőket, és úgy nívós cikkeivel, mint műmellékleteivel, illetve illusztrációival, valamint idegen nyelvű kísérő szövegével a magyar alkotások tolmácsolója lesz, úgy itthon, mint külföldön.”100 Az egyesülés vezetői a huszas évek közepén Szinyei Társaság Barátai néven egy országos szervezetet hívtak életre. Debrecenben, Miskolcon, Pécsett alakultak fiókok, ötvenen felüli taglétszámmal. A belépőknek évi 30 aranykoronás tagdíj ellenében a Magyar Művészet teljes évfolyamát megküldték, valamint rajzokat sorsoltak ki közöttük. A Szinyei Társaság Barátai kaposvári tagozatának összefogását Rippl- Rónai Józsefre bízták az illetékesek. Jeszenszky Sándor osztálytanácsos, a Sziny- nyei Társaság főtitkára, hozzá küldött levelében így kapacitálta: „Nem hihetem, hogy a magyar városok e nemes vetélkedéséből kimaradjon éppen az a Kaposvár, amely Rippl-Rónai Józsefet adta a magyar művészetnek.” Jeszenszky tudósította a festőt arról is, hogy már nyomás alatt vannak a meghívók, amelyek szerint Rippl-Rónai az Akadémia dísztermében 1920. május i-én megredezen- dő Munkácsy Mihály-emlékünnepélyen felolvasást fog tartani, Munkácsy, az ember címmel. írói munkára ösztönözték és a piktor valóban ihletetten, a közvetlenség szándékával,oldotta meg feladatát: „ö volt a nagy pártfogóm, útnak indítóm, bizony többször támaszom is. De éppen ezekből a dolgokból látttam meg mélyen igazi arcát Munkácsynak , az embernek, és így tudok szólni az emberről, kit ha a művész Munkácsytól elválasztanak, akkor is nagy, imponáló jelenség.”110 A Szinyei Társaság hosszas előkészület után 1927 tavaszának végén rendezett tárlatot a kaposvári Turul termében, ahová Rippl-Rónai mellett Lotz, Mészöly, Iványi-Grünwald is elküldte munkáit. Ezen túl az egyesülés még egyszer foglalkozott Rippl-Rónaival, amikor az Akadémia kistermében tartott közgyűlésén emlékezett meg róla. Itt Vaszary János olvasta fel Rippl-Rónai József művészete és jelentősége című írását, megemlítve a barátságot, ami Adyhoz, Móricz Zsigmondihoz kötötte.111 1927 tavaszának elején - az említett tárlat megnyitása előtt-a festő megbetegedett. A budai szanatóriumban felkereste Móricz, és többek között arról adott hírt riportjában, hogy a Halottak élén Ady-kötettel fogadta. Ebben az évben valahogy fontossá vált a nagy poétához való viszonya, hiszen Csinszka is arról nyilatkozott, hogy Ady és Rippl milyen szépek voltak együtt, nagyok és egyszerűek. A művészek „szent” szerénységével beszéltek egymáshoz, „mindegyik a másikban bámulta a csodát”.112 Megemlítve még, hogy kevés szóval, de nagy melegséggel voltak egymás iránt. Betegeskedése miatt csak táviratban tudta üdvözölni azt a KÚT összejövetelt, amelyen társelnökké választották. Ezzel csaknem egyidőben folytak az előkészületei annak a nagyszabású kaposvári emlékkiállításnak, amit Zichy Mihály tiszteletére tervezett a Berzsenyi Társaság. A huszas évek elején, pontosan 296
