Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Laczkó András: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatai (különös tekintettel a somogyi sajtóra) 2. közlemény

megkockáztatása, hogy ismeretségüknek volt-e mélyebb, művészetre kiható tartalmi vonása.

A német író és a magyar festő ismeretsége ténycinek számbavételét azzal zárhatjuk, hogy találkozásuk biztos dátuma mellé odatesszük a Somogyi Hírlap értesülését, amely szerint 1913. december 7-én a piktor Bécsben volt. . . (Az utóbbi téves hír!)

* * *

Thomas Mann idézett feljegyzései szerint 1913. december 6-án találkozott először Kosztolányi Dezsővel, és másnap - mint láttuk - már együtt mentek el Rippl-Rónai Kelenhegyi úti műtermébe. A költő és a festő nyilván már ezt megelőzően személyes ismeretségben voltak. Megerősíti ezt az az adat, amit Kosztolányi egyik későbbi írásában közölt, miszerint húsz éves korától (azaz 1905-től) őrzi leveleit: „Ezeket a kurta episztolákat rendszerint gyufaszál, fogpiszkáló, cigarettatöltő segítségével karmizsálta le, tussal vagy festékkel. Mert, ha a képet írja, az írást viszont rajzolja. A maga egyéni módján.”29

A műteremlátogatások, az alkotás pillanatai megismerésének inkább külsődleges összekötőin túl a költő azonosulni tudott a rajzokon, festményeken kifejezett gondolatokkal, élethelyzetekkel és legtöbbször egy-egy mondatban adta találó jellemzését, értelmezését a Rippl-Rónai műveknek: „Hárman kalapálnak nagy csendben. Valóban, a nagy csend is hallható és látható a dolgozó emberek néma mozdulatán. A szakácsné gyereke mindig bőg. Nem véletlenül, nemcsak most, hanem mindig, mindig, mindig. Nézd meg a képet. Lázár Mária leégve. Egy kis kortörténet. Nincs jobb, mint a disznócsülök. Horatiusi költészet, ecsettel. Testvéreim. Lajos és Ödön rémlenek a vásznon, melynek, mint közli, azt a címet kellett volna adni; ]ózsef eladja testvéreit 12 000 ooo-ért. Tudom, fáj neki, hogy nem írhatta ki a katalógusba is. A kis grófné be akar rúgni. Azt hiszem, be is fog. Két szép batisztingért Brachfeld bácsinak szántam, Centrál kávéházban rajzoltam, éjfélkor a kis llosvay első fellépte után Bárdos Artúr feleségének, egész suttyomban. Kell-e ennél tömörebb jellemzés. Ö ilyesmikben éli ki dús ösztönét, melyet még a festék sem elégít ki egészen.”,í0

Az ilyen magyarázatoknak mélyebb, „belső” - ha tetszik, pszichés-alkati - indítékai vannak. Kosztolányi lírájának egyik lényeges motívuma, hogy csaknem örömmel lelkesedett az élet elemi adományaiért: dicsérte a kényelmes otthont, a gyümölcsök ízét, a tiszta fehér ruhát, a napfényt.

A hófehér szobában mécsfény lobog, selyemdagály duzzad pazar gomolyba, amerre nézel, hűvös, büszke pompa, nyújtózkodó, komoly díszbútorok.

Az árny ragyog a gyémánt-könyütől, bámul a sok, sötétszemű, nagy ablak, az antik ívek biztosan szaladnak, mint befagyott te, fénylik a tükör.

Az idézett Empire-szoba díszítettségében ott rejtezik a gondolat, hogy az élet szervezésének fontos részei, nélkülözhetetlen elemei a mindennapi tárgyak.

2y2