Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása (1871-1880)

248. 187 3-ban jelent meg a Somogybán Kenessey Kálmán minisztériumi osztálytanácsos Treforthoz beadott előterjesztése, amely - angliai és amerikai tapasztalatai alapján - a mezőgazdasági nagyüzemekben alkalmazott gyermekek „munkaiskolájának”: a „váltó-nevelési rendszernek” a bevezetését ajánlja. (Eszerint a gyerekek az egyik nap dolgoznak, a másik nap iskolába járnak. ,,S kétségtelen - zárja fejtegetését hogy jobb cselédekké válnak, mint azok a fiúik, kik csakis iskolát látogatnak.”) — Somogy, 1873. 17. sz. (IV. 29.) — A mernyei piarista uradalomban az október 15. és április 15. közé szorított tanév intenzívebb kihasználását szorgalmazták, s nnek érdekében megfelelő felszerelésről és módszertanilag felkészült tanítók beállításáról gondoskodtak. - Dr. Tóth Tibor főlevéltáros szóbeli közlése alapján. - Nem ritka azonban — mondhatnánk, tipikus még - úri körökben az a vélemény, amit szintén a Somogyból idézhetünk: „minek falusi iskolába földgömb, tellurium, földabrosz stb, ostobaság az egész, faluhelyen, parasztnak ilyet tanítani!” - Somogy, 1873, 10. sz. (III. 11.)

249. L. a 247. jegyzetben említett forrásokat, továbbá a 154—159. sz. jegyzeteket (elsősorban a községi bírói és szolgabírói jelentések adatai.) - A kérdés hátterét 1. Mérey: i. m. 26-41., 45-50. 1. - Az iparos rétegre vonatkozóan pl. a lengyeltóti szolgabíró 55/1873. sz. jelentése („Az iparos osztály megértette a kor intő szavát, s mindenütt úgy növendékeit, mint családtagjait szorgalmasan iskoláztatja; itt különösen felemlíthetem Somogyvárt, Lengyeltótit és Szöllősgyörököt, mint ahol különben is járásom területén a legtöbb iparosok laknak.”) - SML: Alisp. iratok. 5375/1875.

250. Uo. Alisp. iratok. 4395/1872.

251. Adatokat 1. a 247. sz. jegyzetben említett forrásokban! - Az 1137/1885. sz. közig. biz. anyagban található pl. a Belső Somogyi Református Egyházmegye 4206/1881. sz. fel- terjesztésének melléklete 26 református népiskola mindennapi és ismétlő tanköteleseinek iskolába járásáról az x880/8i-es tanév első felében. A 26 település közül mindössze háromban (Tótszentgyörgyön, Kiskorpádon és Aszalón) nincs ismétlő iskola, holott 1872-ben a protestáns hitközségek nagy része - a korábbi autonómia emlékeként - nem tartott „vasárnapi iskolát”. (250. sz. jegyzet), s 1875-ben is csak az iskoláknak mintegy 60 százaléka mellett 52 egyházban) működött ismétlő iskola. (Somogy, 1875, 14. sz. - IV. 6.) Hozzá kell fűzni azonban, hogy az iskolába járás eléggé rendszertelen volt, s több helyen, mint pl. Darányban, Visnyén csak a téli' hónapokra korlátozódott.

252. L. a v. k. min. 19425/1874. sz. rendeletét. - 5. VKM-jelentés. - SML: Alisp. iratok.

5005/1874., 5131, 5375/1875. (Valamennyi ez utóbbi számú iratcsomóban; köztük a tanf. 797/1875. sz. intézkedése és a kaposvári polgármester 2250/1875. sz. jelentése, amelyben a város iskolaállítási szándékáról tájékoztat, de tervükhöz állami támogatást kér.) - Vö. 7. VKM,jelentés (146. 1.: „a létező szigorú pénzügyi állapotok

miatt részükre segély kilátásba nem helyeztethetett, a polgári iskolák szaporíthatása ez évben egészen fennakadt.”) - L. még: Somogy, 1878, 38. sz. (IX. 17.); 1880, 10., 30., 36. sz. (III. 9., VI. 27., IX. 7.). - A címekből: „Polgári leányiskolát Kaposvárnak!” — „Polgári iskolát Kaposvárnak!” - „Nem lesz pólgári iskola Kaposvárott”.

253. Pl. Somogy, 1874, 32. sz. (VIII. 11.); 1875, 40. sz. (X. 5.)

254. Az 1873. évi 147-es tanulólétszámal szemben a kaposvári gimnáziumban 1877-ben 265, 1878-ban 256 tanuló járt (189,3 ill. 174,1 százalék!) - Mortenson Ede: Válaszul „Egy ügybarát”-nak. - Somogy, 1879, 34. sz. (VIII. 26.) - V. ö. VKM-jelentések statisztikai mellékletei. (1866/67-ben a tanulólétszám 91 volt!). - A korszak egyik központi tanügyi kérdése a dinamikusan fejlődő iskola főgimnáziummá minősítéséért folytatott, ekkor még sikertelen küzdelem volt.

25;. 1873-ban pl. tizenkilencedik, 1877-ben tizenhatodik. (3., ill. 5. VKM-jelentés. 11-12., 148-149. 1.) - Az 1874-es megyei átlag 85,12 százalék, 15 százalékkal jobb az országos átlagnál; az osztrák örökös tartományok között - Salzburggal és Csehországgal szinte azonos „eredménnyel” — a 6—8. helyre lett volna sorolható. — (Összehasonlításul: Sziléziában 79,5, Triesztben 53,33, Gálíciában 29,86, Bukovinában 15,51 volt az átlag!) - 5. VKM-jelentés. 164. 1.

256. Említett forrásainkból is pontosan kimutatható ez - a mezei munkákhoz igazodó - váltakozás: októberben fokozatosan csökkent, áprilisban ugrásszerűen megnőtt a mulasztó tanulók és a mulasztott napok (félnapok) száma. Ez az évtized végén is a tanulóknak mintegy 30 százalékát érintette. — A hiányzások között gyakran szerepelnek a szegénység és a ruháfilanság, ill. a gyakori és nagy kiterjedésű járványok. Pl. 1873 tavaszán bárányhimlő, kanyaró és yörheny. - Somogy, 1873, 19. sz. (V. 13.); - 1874/75

265