Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása (1871-1880)

volt az egykor és miképp áll ez most a népiskolával?” c. cikkében, Baranya és Zala megyei példákra hivatkozva. - Somogy, 1871, 7. sz. (II. 14.)

203. SML: Aiisp. iratok. 6944/1876. (A tanf. 771/1876. sz. jelentése a Somogy megyei tankerület községi iskoláiról.) - A felsorolt iskolák: Kaposvár, Szigetvár, Nagyatád, He- nész, Bodvicza, Németújfalu, Merenye, Toponár, Kaposfüred, Szöllősgyörök, Kercse- liget, Őszöd, Lelle, Drávatamási, Istvándi.

204. Uo. Kgb. iratok. 463/1878. (A v. k. min. 11855. sz. leiratában Drávatamási folyamodványát, amelyben az iskolaépítésből származó 1800 Ft-nyi tartozásának törlesztésére államsegélyt, ill. kamat nélküli kölcsönt kért, fedezet hiányában nem vették figyelembe.)

205. A Szigetvár vidéki tanítóegylet emlékiratát. - Somogy, 1872, 34. sz. (VIII. 20.)

206. 5. VKM-jelentés. (Kiemelés: K. E.)

207. Láng: i. m. 42-65. 1.

208. Somogy megyében 1877-re teljesen eltűntek a csak német vagy horvát tannyelvű iskolák; a vegyes tannyelvűek száma is az 1872-es 56-ról 1880-ig 34-re csökkent. - A német nyelvű tankötelesek száma 1880-ban 3431, a horvát nyelvűeké 1534 volt.

209. Pl. SML: Alisp. iratok. 2811/1874. (Okorágon, Bodrogon és Törökkoppányban a községi iskola céljára kihasított földterületet a felekezeti iskolák javára hasznosították, s ennek számadását - szabálytalanul - a felekezeti iskolaszék vezette.) - 1. még Kgb. iratok. 434, 829 1878, 422 1879. - A magyar népokt. szervezete. 231-238. 1.

210. Uo. 241. 1.

211. Vö. Mészáros István: i. m. 20-21. 1. - A „falusi kisiskola” és a 68-as törvény által létrehozott falusi „népiskolák” között - az alapvető tartalmi különbségek ellenére - sok volt a hasonlóság, az átalakulás évtizedekig eltartott.

212. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején. Kaposvár, 1970. 84. 1.

213. A tanfelügyelő 1877-ben 64 olyan iskolát mutatott ki, ahol az előírt 80-on felüli tanulólétszám új tanterem építését, esetenként segédtanító beállítását tette volna szükségessé. - SML: Kgb. iratok. 617/1877.

214. L. a 212. sz. jegyzetet!

215. Mérey: i. m. 36., 34. 1.

216. SML: Kgb. iratok. 488'1877.

217. Toponáron 1876-77-ben az iskolaadó 21,90, a tandíjból 46,75 Ft hátralékot mutattak ki. (Uo. 662/1878.); - Lellén a 213,10 Ft-nyi iskolaadóból ugyanebben az évben 188,2 Ft-ot. (uo. 412 1880.). A toponári költségvetést ugyanekkor 5 Ft adóbehajtási költség terhelte. A leilei iskola 465,80 Ft-os szükségletére - papíron - 213,75 Ft fedezet szerepelt. A különbözet egy részére kért 166,49 Ft-os államsegélyből a közigazgatási bizottság 100 Ft-ot terjesztett fel; ebből a VKM 67-et hagyott jóvá. (Uo. 469/1878.)- Vö. uo. 44/1876., 1229/1879., 222/1880. (Bodvicza és Nagyatád.)

218. L. a 160. sz. jegyzetben szereplő kaposvári járási szolgabírói iratokat, továbbá: uo. 3210/1880.; - Kgb. iratok. 453, 456, 699/1877.

219. 10. VKM-jelentés. 16. 1.

220. 2. VKM-jelentés. 38-47. 1.

221. A különböző forrásokban felderíthető 57 iskolaépítési adat közül 43 (75,44 százalék) 1869-74-es. Ha figyelembe vesszük, hogy a közigazgatási bizottság feldolgozott iratanyaga az évtized második feléből szinte teljes képet ad, megkockáztathatjuk a fenti becslést.

222. SML: 617/1877. - Iskolaépítési és -bővítési adatok: uo. 1877-1880.

223. ,,A felekezeti iskolai hatóságok felhívattak, hogy minden építendő iskola tervrajzát előleges megbírálás végett a közigazgatási bizottság elé terjesszék, nehogy kénytelen legyen a már kész épületek költséges átalakítását vagy bővítését követelni.” - A közig, bizottság jelentése. - Somogy, 1877, 34. sz. (VIII. 21.) - Vö. Eötvös-jelcntés. 34., 3- VKM-jelentés. 36. 1. - A kgb. eljárására vonatkozóan 1. pl. SML: Kgb. iratok. 592, 616, 881/1877., 1041/1878., 262, 346, 359, 710/1879., 659, 787, 1551/1880.

224. Pl. 100 fő 600 Ft-ért közösen kaszálta le az uradalmi rétet, és ennek bérét is az iskolára fordították. - Somogy, 1876, 45. sz. (X. 24.) („Sok gonddal, fáradsággal, még több áldozattal fölépített községi iskolánk a város legszebb terén, tágas, tiszta, száraz helyen, önmagában is szép épület - írta Udvardy Ferenc iskolaszéki elnök —, büszkén dicsekszik, hogy mit tehet az összefogó akarat és az önzetlen polgári erény.”)- Bőszénfa; uo. 1873, M- sz. (IV, 8.) - Bodvicza, Gölle: uo. 1871, 34. sz. (VIII. 22.)