Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai

vezését, hisz már az i960 és 1970 közötti 15,2%-os növekedés is jelentős nehézséget okozott e települések népesség-agglomeriációjában.

Kétségtelen, hogy a Tó és vidékének hatalmas gyógyereje a munkaerő regenerálódásának a csökkenése irányába mutat a túlzsúfoltságával, a naponta bosszantó ellátási és szállítási nehézségekkel, a tercier ágazatnak a szolgáltatás- sal való megbirkózni nem tudásával, a szemétlerakó-helyeknek már-már a köz- egészségügyet veszélyeztető voltával. Valóban megoldás után kiált az utolsó órában az elszúnyogosodott, az ellegyesedett, az elszemetesedett és az elpiszko- sodott Tó és környéke.

Az elmondottakat figyelembe véve a Tó körüli tennivalók imperatívuszai a következők:

1. A kommunális infrastruktúra századfordulóig tervezett programjának nagy nemzeti beruházásként való előrehozása. Így határozott Somogy megye Tanácsa is a 126/1977. VB. sz. határozatában, amelyben a környezetvédelem és a Balaton-part fejlesztése, a szennyvíztisztítás és elvezetés gondjainak sürgős megoldását igényelve felkérte az Országos Vízügyi Hivatalt, hogy gyorsfejlesztési programmal segítse e kérdés megoldását. A csatornázás és a szennyvíztisztítás elmaradott voltára utalnak azok az adatok, amelyek szerint a déli parton a IV. ötéves terv időszakában pusztán csak 7 településen 65,1 km csatornahossz és 15 910 m3/nap szennyvíztisztító-telepi kapacitás állott rendelkezésre a megyében.

2. A parti vizek és üdülősáv tisztántartásával, a tó környezet-biológiai egyensúlyára is kell törekedni! (szúnyogtalanítás, gyomtalanítás, portalanítás, szemóttelenítés stb.)

3. A Kis-Balaton szűrőfunkció']ának a visszaállítása.

4. Az üdülőövezet mögé vissza kell szorítani a mezőgazdasági és az ipari, kereskedelmi, a hűtőipari, a szállítóipari és a köztisztasági üzemek és vállalatok elhelyezésének az övezeteit.

5. A tercier ágazat „törzsgárdásításá”-val egyidőben az ágazat továbbképzését, munkaközvetítését és szövetkezetesítését is kívánatos megoldani.

6. A Tó körüli park- és véderdők fásítási programját is végre kell' hajtanunk és az építési tilalmak érvényesülését, a rendelkezések következetes végrehajtását meg kell valósítanunk. Elég legyen itt csak Siófok kirívóan hiányos zöldterületéről beszélnünk, aholis a közös zöldterület mértéke - 0,008 ha/fő érték - hallatlanul kevés. A víztükörtől csak bizonyos magasságig lehet építkezni a tó környezetében, a domboldalakat háborítatlan szépségükben kell beépíte- lenül hagyni. Az utolsó években sok önkényes és agresszív építkezés történt a Tó környékén. Ezen régióellenes, agresszív áramlatnak a megfékezésére — a sokhelyütt tehetetlennek bizonyuló - hatósági apparátus tekintélyét is helyre kell állítani.

7. Az üdülősávban levő közlekedési utak kiépítését és portalanítását nagyobb léptekben kell végezni. A Balaton-parti települések belterületi utcahálózata 565,9 km, amelyből mindössze csak 147,5 km (26,1%) van kiépítve. (A partmenti települések külterületi útjainak a hossza 50,5 km, amelyből eddig csak 14,4% van kiépítve!)

8. A gyógyüdülés, a munkaerő-regenerálódás, a gyermeküdültetés kulturált szintjének a biztosításával - a csendrendelet azonnali érvényre juttatását is szorgalmaznunk kel-1.