Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
az egyéb kommunális feladatoké pedig 0,07%, ami már mindenképpen csekélynek volt mondható. De ugyanilyen szegényesnek volt mondható a vízkárok és a vízrendezések (talajvédelem, vízmosások, levezető csatornák, útmenti áteresztők, hidak stb. karbantartása) — vízgazdálkodási rovaton belüli 37,45%-os, a községi vízművek és kutak 9,36%-os aránya is. E tételek egyik legfontosabbika: a fürdők és a strandok ágazaton belüli részesedése volt - arányuk 53,18%-os -, felülmúlva a parkfenntartás összegarányait. Még e viszonylag kedvezőbben támogatott ágazatnak sem fedezte azonban a szükségleteit a költségvetés, elég - csak a szabadstrandok nagy területeinek elhanyagolt, már-már a közegészségügyi hatóságok után kiáltó, szemetes voltára gondolnunk. E költségvetések magukon viselték az első költségvetések prototípusként kezelt, s idővel elavult — normatív - szorzószámait, a létszám- és a bérviszonyok alsó régiókban mozgó mennyiségi szemléletét, az átgondolt tervezések és felmérések nélkülözte differenciált minőségi elvek hiányosságát. Ha az elvégzendő munka főfoglalkozásként nem volt kivitelezhető a költségvetésekben, akkor a szükségesnek vélt feladatokat időszaki, vagy részfoglalkozásúakkal, vagy éppenséggel tiszteletdíjazással, vagy másodállásban, illetve mellékfoglalkozásként végeztették el, így akarva a sürgető gondokon segíteni. Ennélfogva ezeknek a megbízatásoknak a hatékonysága és intenzitása aligha volt biztosítható, következésképp a feladatok megoldása a toldozás-foldozás következtében állami költségvetéseink jelentős anyagi forrásait aprózták szét gazdaságtalanul. Fürdőhelyi kultúránknak hatékonyabb növelése érdekében e költségvetési struktúráknak az újabb elemzése és revideálása hasznossá válhatna népgazdaságunk számára is. A községek költségvetésében a gazdasági ágazat után a kulturális ágazaté volt a második hely. Az ágazat részesedése e partmenti településekben - mindenütt — 30-37% között mozgott. Összehasonlíthatatlanul magasabb szinten biztosították e költségvetések a fürdőkultúra növelése érdekében a kulturális ágazat kiadásait a polgári korszak vizsgált időszakával szemben. A belső arányokat vizsgálva azonban ugyanazok az aránytalanságok állapíthatók meg, mint a gazdasági ágazatnál. Ugyancsak Balatonszárszó körzeti településén az óvodáknak 29,63%-os, az alsófokú oktatás aránya pedig 66,15%-os volt. Ezen az ágazaton belül a népművelési intézmények (a közművelődési könyvtárak, a művelődési házak stb.) 3,14%-os aránya azonban már nagyon kevésnek volt mondható. * * * A déli parti művelődésügynek és kulturális ellátottságnak jellemző adataiként említhetjük a két gimnáziumot, (Fonyód, Siófok), a két szakközépiskolát (Boglár és Siófok) és a három szakmunkásképző technikumot (Fonyód és Siófok). A közművelődés adatai között - 1970-ben - a déli parton 86 (9 hangverseny, 3 vígjáték, 48 esztrádműsor, 10 bábszínház, 16 egyéb) rendezvényt tudtunk regisztrálni 62871 látogatóval. Három déli parti múzeumának (Szárszó, Szemes, Siófok) 29452 látogatója volt. Az üdülőterület kulturális ellátottságához az üdülőházaknak könyvtárral, televízióval és rádióval való felszereltsége is hozzátartozik, e tekintetben azonban még jelentős tennivalók maradtak hátra napjainkban is. A kulturális szórakoztatás és ellátottság tekintetében is még sök a tennivaló - a jelenlegi színvonal csak részben tud, vagy talán még részben sem - a kívánalmaknak megfelelni. 182
