Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
tómelletti járás főszolgabírója és tisztiorvosa, a Veszprém megyei bizottságban már 41 balatoni érdekeltségű tag volt, a Zala megyeiben pedig 18. Ez utóbbi volt talán a legaktívabb a Tó szépségeit propagáló előadások tartásában. * * * Ahogy a fürdő- és az üdülőélet egyre otthonosabbá vált a Tó környékén, úgy terjedtek el a régióban a szabadbani sportok, elsőrenden a vízisportok. A vízisportok közül — a Balaton legszebb sportjának: a Széchenyi István által életre hívott - vitorlázásnak igen jelentős tábora volt a déli parton is (Boglár, Lelle, Siófok). Balatonfödváron pedig évente nemzetközi vitorlásversenyeket is rendeztek. A fürdőegyesületek közül - a zamárdi - az ifjú vitorlázók nevelésével is foglalkozott. A versenyvitorlázásnak híres egyesületei között feltétlenül említenünk kell a sportág meghonosításában és népszerűsítésében az 1860-ban alapított Balatoni Jacht Klubot (1912-ben újraalakították), az 1882-ben alakult Balaton Egyletet és az 1884-ben életrehívott Stefánia Jacht Egyletet, amely a meghonosítója volt a téli jégvitorlázásnak a századforduló előtti évektől. 1882-ben zajlott le az első balatoni vitorlásverseny a Tó tükrén, Közép-Európa egyik legszebb jachtversenypályáján. A sportág irányítását, az összes egyesület egybefogásával, az 1929-ben alakult Magyar Vitorlás Szövetség vette a kezébe. De az evezésnek is voltak hódolói a déli parton, noha a gyakran hullámzó Tó vize nem nagyon kedvezett e sportágnak. Bár a vitorlázás is exkluzív sportnak számított, méginkább - azonban - a drága és költséges motorcsónakázás és a vízirepülés. A fürdőhelyeken pedig a teniszversenyek voltak a legnépszerűbbek a századforduló óta. Versenyuszodák hiányában - mindmáig - az úszásnak - az eseményszámbamenő balatonátuszó versenyen kívül - nem volt hagyománya a Tó mellett. A tó körüli utakon az autózás, a motorkerékpározás, s a kerékpározás - az utak nagy forgalma miatt - nem tudott kifejlődni. A téli sportok közül pedig a századfordulón divatba jött fakutyázás, korcsolyázás és vitorlás szánkózás voltak a legnépszerűbbek a déli parton. A Tó melletti sportprogramokban, amelyek 1935-től már a nemzetközi sporthét keretében kerültek megrendezésre, a teniszversenyek mindig jelentős szerepet játszottak. Gömbös Gyula miniszterelnök a sporthét programjára az alábbi sportágakat tűzette: 1. vitorlázás, 2. motorcsónakverseny, 3. teniszverseny, 4. autóverseny, 5. lovasmórkőzések, 6. Balaton-átúszás, 7. vízipoló, 8. galamblövészet, 9. pentatlon és 10. autószépségverseny. A sporthétnek, amelyet a hazai sajtó valamiféle provinciális gigantomá- val szeretett „balatoni kis olimpiásznak” nevezni - 1941-ben már 893 versenyzője volt - közülük csaknem 200 külföldi - s 43 000 nézője. A sporthét műsorához szinte semmiféle kulturális program nem párosult, az alkalmi gyümölcs- és szőlő-, kertészeti- és virág-, bélyeg- és népművészeti, valamint konyhaművészeti és kutyakiállításokon kívül. E sportesemények a politika szolgálatában is jelentős szerepet játszottak. Ilyenek voltak az ellenforradalmi szervezetek összejövetelei, közöttük is a megyeszékhely „kikötőjében”: Fonyódon már 1922-bea az irredentizmus szolgálatában vendégül fogadott oxfordi diákok látogatása, amelyet a Magyar Nemzeti Szövetség Somogy megyei Köre hívott meg, s amelynek sikeréről és eredmé
