Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
felolvasták a Helytartótanács bizalmas értesítését, mely szerint „ ;.. Kossuth Lajos politikai tárgyú röpiratait a tiltott titkos iratokra vonatkozó szabály értelmében a királyi parancs nevében, valamennyit el kell kobozni.”108 Az iskolában ezek után még éberebben ügyeltek a diákok összejöveteleire, különösen a gimnázium falain kívüliekre. A második félévben, az 1837. május 20-i tanári értekezleten megtárgyalták a cenzúrahivatal által jóváhagyott gimnáziumi könyvtár katalógusát. A tanári értekezlet ezután a tanulók fegyelmi ügyeivel foglalkozott. Ezen a napon Noszlopy Gáspár és Kacskovics Alajos humán-osztálybeliek, valamint öt elsős grammatista várt a tanári tanácsterem előtt. A behívott diákokkal ezután közölték a tantestületi határozatot: „Noszlopy Gáspár, aki midőn saját ruháját áruba bocsátotta bezáratással lett megbüntetve, és Kacskovics Alajos, aki miután vádlott társát a kötelessége megszegésére már kétszer rávette, vesszővel lett megverve. Ez (Kacskovics) az első, amaz Noszlopy a második humánnak a tanulója.”109 Jellemző a korabeli pedagógiai elvekre, hogy az elsősöket, akiket korábban bezárással már büntettek és akik mindig „ . . nem tértek észre, a tanulásban való erősen visszaeső hanyatlásuk miatt, az életkoruknak és felfogó képességüknek fejlesztése érdekében, testi büntetéssel befolyásoltalak.”110 A bennünket érdeklő „fegyelmi eset” Noszlopy ruhájának az eladása volt. A tizenhét éves fiatalembereknek feltehetően pénzre volt szükségük, amit elszórakozhattak. Nem járunk messze az igazságtól, ha a ruhák ára a diákok szokott törzshelyére, a Czigli-kocsmába vándorolt. A büntetésnek, valamint az ezt követő atyai dörgedelemnek foganatja lett. A 14 tanuló közül Gáspár ezután a 6. lett. Nevét Gunics Mihály profesz- szor kereszttel megjelölte; „...jelöli azokat, akik hazai nyelvű szónoklatokat tartottak és latin nyelven beszéltek.”111 Ránkmaradt a következő évből Gunics professzor öss'zefoglalója a második humánban végzett tanári munkáról: - A költői tanítás tárgyban a nagyobb drámákból, névszerint a kisebb költői művekből - episztolák, eclogák, georgi- cák, költői elbeszélések, római mesék, Ovidius Fasti, végül azon kisebb költői munkákról tanított, amelyekből kifejezéseket és mondatokat tanulhattak a tanulók. - A szónoklattan tárgyban foglalkoztak az anyaggyűjtéssel, az érzések felkeltésével, a szónoki beszéddel, ennek részeivel, valamint a szónoki beszéd bizonyítás fajtáival. - A klasszikus szerzők (auctorok) tárgyban Cicero műveivel, főleg az Arabias költő védelmében mondott beszédével, Horatius Flaccus III. könyv 5. ódájának elemzésével, amit a tanulók feldolgoztak és magyaráztak. - A római történelemből a népgyűlésekkel, a hivatalokkal, az igazságszolgáltatással, a büntetéssel, a hadviseléssel, a rómaiak életével foglalkoztak és ezt magyarázták. — A magyar királyok történetéből, azaz a magyar történelemben elvégzett anyag a következő volt: „Az osztrák császári ház királyainak története Nagy Lipót- tód kezdve egészen a most boldogan uralkodó V. Ferdinándig kiemelkedő módon uralkodók tevékenysége, ezekhez összehasonlítottuk a római császárok tetteit.” Elképzelhető, hogy a Habsburgok népszerűsítése a reformkorban nehéz pedagógiai feladat volt Kaposváron és másutt is. - A számolás és mértan tudományokból a mértékegységekről, a földmérésről, a legelők méréséről, a kézművesek és az idő mértékegységéről, a különféle pénzekről és a kamatszámításról tanultak. A tanárnak a fentiekre a mindennapi életből kellett venni az illuszt130
