Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)

legkisebb fia, László, akinek Nikién is volt birtoka. Gyermekükről legalább is felnőttkoráról, nincs tudomásunk. Berzsenyi László költötte verssor található az újvárfalvai temetőben anyósa, id. Noszlopy Antalné sírkövén. Júlia Nikién 1893. április 7-én, hosszas szenvedés után hunyt el- A niklai családi sírboltba temették el.°3

Tizedik gyermekként a vrácsiki kibővített kúrián 1826 május derekán - keresztelve 20-án - született Titusz. A család „Benjáminja” középiskolát végzett, és csekélyke földjén gazdálkodott szülőfalujában. A szabadságharcban katona, 1849-ben bátyja mellett tevékenykedett. Az önkényuralom kezdetén bujkált, majd hazatért. Házasságából, - felesége iglódi Szabó Terézia, - hat gyermek született. A két kislányt és négy fiúgyermekét gonddal nevelte és taníttatta. A2 1857-ben született gyermekét, a kivégzett szabadsághős bátyja emlékére, Gáspárnak kereszteltette, aki Nagyatádon ügyvédeskedett haláláig. Noszlopy Titusz 1879. július 21-én Vrácsikon halt meg és ott is temették el. Sírja ma az újvárfalvai temetőben található.54

A negyvenkét esztendős Noszlopyné, 1831 februárjában adott életet tizenegyedik gyermekének, Sándor Severusnak. Február 22-én keresztelte meg Makiári Pap József mezőcsokonyai református lelkész. A keresztszülők között Sárközy Sándort és feleségét, Fodor Jánost és nejét Berzsenyi Teréziát, Űjváry Kristófot és nejét, Bezerédy Pált, Somogy megye arohiváriusát és feleségét, valamint Hertelendy Sándort és nejét találjuk. A család nagy ünnepséget rendezett az utolsó kis jövevénynek, mintha érezte volna a közeledő családi tragédiát. A gyengécske Sándor alig érte meg a következő év tavaszát. 1832. június 8-án, másfél éves korában Sándor-Severust a. vrácsiki temetőben a Noszlopy család eltemette.53

4. A csurgói diák (18^2-18^4.)

Noszlopy Gáspár nevével a csurgói refomátus gimnázium 1831-32-es tanév második félévében találkozunk. Az 1832. április rí-én tartott első félévi vizsgán csak négy tanuló szerepelt a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között.56

Levéltári és egyéb források hiányában csak következtetni tudunk, hogy miért esett a Noszlopy család választása Csurgóra? A Belső-somogyi Református Egyházmegyében a protestáns köznemesek anyagi támogatását és irányítását mintegy negyvenéves múltra visszatekintő gimnázium, az első középiskola volt Somogybán. Az alapító Festetics György gróf (1755-1819) halála után a huszas évektől az iskola életére a református megyei köznemesek egyre nagyobb befolyást gyakoroltak- A leglelkesebb és legtöbbet áldozó földesurak a Sárközy famíliából kerültek ki. Korábban Vitéz János és Buttler János gróf egy-egy adománya a legválságosabb években mentette meg az iskolát.57 Bódi Ferenc iskola- történetében megjegyzi, hogy az iskola teljesen a szegény egyházmegye gazdasági erejére volt utalva. A tanárok nem kapták rendszeresen a fizetésüket, sőt a fizetéssel adósak nekik.58 Ennek ellenére az iskolában állandóan emelkedett a tanulók száma, amely a száz fő körül mozgott.

A Noszlopy család, Gáspár esetében először nem a 22-23 kilométerre lévő kaposvári gimnáziumot, hanem az 50-60 km távolságnyi Csurgót választót-