Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
Általában gyengébb minőségű, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, az átlagnál alacsonyabb értékű, homokos földjei voltak a családnak. Az 1841-es tagosítás után az alábbi művelési ágak szerint oszlott meg özvegy Nosz- lopyné birtoka, összehasonlítva a község határában lévő valamennyi művelési ággal: A község területe hold, D-öl Noszlopy birtok hold, D-öl Noszlopy birtok falu %-ban Noszlopy birtok műv. ágazat szerinti megoszt. % Belsőség, kert 1 340 450 belsőte) kaszáló: lek: 26 750 3,6 kert: 1 900 39,6 I kaszáló: d O 13,9 Szántóföld 743 279 600 37,6 36,7 Legelő 729 3OO 206 450 28,3 27,2 Hasznavehetetlen 429 750 139 900 32,5 18,4 Erdő 143 750 Nádas, bozót, berek 37 300 Összesen: 2483 150 760 450 30,6 100,0 Az 59 holdas sörnyepusztai birtokához 51 hold szántó, 5 hold kaszálórét és 3 hold belső telek tartozott. A kisgombai nádszegi pusztában örökölt 53 hold pedig a község 2,7 százalékát tette ki. Itt szántóföldi művelés nem folyt, mivel 36 hold kaszálórét, 16 hold szőlő és szőlőalj, valamint 1 holdnál valamivel nagyobb belsőtelek tartozott ehhez. Ezt a birtokrészt kapta meg, 1846 tájától Noszlopy Gáspár, marcali szolgabíró korában.29 A család tulajdonában lévő szántóföldek, a község úgynevezett Bagolyrét és Alsómező dűlőjében, illetve az Akonás és Rozsoskertben terült el. Az ugarolással a föld egyharmadát vetetlenül hagyó, elavult termelési szerkezetben Noszlopyék jobbára rozsot, és kevés tavaszi árpát termeltek. A telekösszeíráskor, a községben 1852-ben első osztályú szántóföldön búzából, rozsból és zabból ötszörösét, a másodosztályúban háromszorosát, a harmadosztályúkban pedig rozsból csak kétszeresét kapták meg a belevetett magnak. A rétek 1200 négyszögöl után, 9 q szénát és 5 q sarját adtak. A harmadosztályú savanyú szénát adó legelők részint a homokos, részint a vizenyős talaj miatt egy-egy kaszáláskor mindössze csak 1 q-át adtak. A községhez tartozó erdő felerészben nyír és felerészben pedig nyár és égerfákból állott. A 20 éves vágási időszak mellett 1200 négyszögölön 3,8-4,0 öl fára lehetett számítani.30 A családfő, aki birtoka belső irányítása mdllett, amikor csak hivatali elfoglaltsága engedte, a nap jelentős részét földjein, a munka ellenőrzésével töltötte. A föld művelését a Noszlopy birtokon 5-6 zsellér család végezte az 1810-es években, akik közül kimutathatóan 4 család házzal rendelkező, régi vrácsiki lakos
