Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
atádi Szabó István volt. Ennek a beszédnek az elmondásában már közel sem olyan hangulat vezérelte Nagyatádit, mint amilyent a Károlyi-párttal létrehozott akció-egység után lehetett tapasztalni. Akkor úgy látta, hogy a megalkotott földreform-törvény és a Kápolnán elindított földreform a két párt blokkja mögé állítja az országot az áprilisra tervezett választásokon. A földreform gyorsításának az a módja, amelyet a szociáldemokrata baloldal - Hamburger közvetlen közreműködése mellett - Somogy megyében elkezdett megvalósítani, Nagyatádi korábbi hitét megingatta. Bár ő 1919 őszén ezt a jelenlévő karhatalmi erőknek tulajdonította, valójában az az illúziója foszlott szét, hogy az ő álláspontját a szocialisták is méltányolják. 8 ' Nagyatádi lapjának tudósítása szerint a beszéd egyik legkényesebb része így hangzott: „Legyünk tisztában egymással! Az SZDP az eljövendő választásokon abszolút parlamenti többséget akar, hogy az országot saját képére formálja. Ha ez megtörténne, akkor az SZDP-nek valóra kell váltania alaptételeit. Ezt pedig mi kisgazdák károsnak, sőt a mi körülményeink között az országra egyenesen veszélyesnek találjuk. A jövendőt még köd üli, a jelen pedig a vörös parlamentre nem alkalmas." 88 Ezek a gondolatok a proletárdiktatúra kikiáltásáig felerősödtek Nagyatádi Szabó Istvánban. Bár igaz, hogy a termelőszövetkezetek törvényes mederbe terelése után némi remény is felcsillant benne; a földreform gyorsabban valósul meg, mint ahogy azt a törvény tervezi. A Berinkey-kormány hátra lévő másfél hetében az az alaphangulat erősödik meg a Kisgazda Párt vezérében, amelyet a kormány lemondásakor mondott el: „Óvakodjanak a kommunizmustól, mert az ellen a kisgazdáknál nagy ellenállás nyilvánulna meg." 89 1919. március 21-vel Nagyatádi életében és a Kisgazda Párt történetében egy egész korszak zárult le. Politikai pályájának kibontakozása óta programja, a mögötte álló tömeg és annak helyzete az akkori Magyarországon egyszerre kínálta mind a jobboldali, mind a baloldali irányvételt. Pártjának története 1919-ig nem is szűkölködik ezekben a fordulatokban. Talán többször tartott jobbra, mint balra, amit természetesén nem lehet mindig Nagyatádi terhére írni, mert pártja vezetésében erős jobboldali erők vettek részt. Az őszirózsás forradalom ebben az állapotban bizonyos letisztulást okozott: Nagyatádi megérkezett a forradalom táborába, hiszen miniszterséget vállalt. Nem szabad - és a történetírásnak nagy vétke lenne - ezt az utat úgy számon tartani, mintha Nagyatádi a miniszteri széket kisgazda-tömegeinek és parasztpolitikusi mivoltának köszönhetné. Nagyatádi maga is erőfeszítéseket tett, amelynek tengelyében természetesen az agrárkérdés leglényegesebb része, az új birtokpolitika állott. Az első világháború derekán Nagyatádi a nagybirtok felső határát még 2000 holdnál húzta meg. A háborút befejező kormányok semmit sem tudtak tenni a parasztság földhöz juttatása érdekében. A földreformmal csak a forradalom kezdett el komolyan foglalkozni. Ilyen helyzetben Nagyatádi balrafordulása sokkal egyértelműbb és gyorsabb volt, mint a megelőző helyzetek bármelyikében. A forradalom pártjaival és vezéreivel szemben ő jutott el a nagybirtokrendszer leépítésének a legradikálisabb pozíciójához. A forradalom földreform-törvénye hosszú ideig vajúdott, sokszor elakadt. Mikor Nagyatádi elvállalta a Népgazdasági Minisztérium vezetését, minden erejét a törvény kiadására fordította. Más kérdés, hogy a földreform-törvény elkésett! Nagyatádi pártja jobboldalának ellenére lett a Berinkey-kormány tagja. Igaz ugyan, hogy Nagyatádi helyzete a saját pártjában is nagyot változott 1918 őszére; ugyanis addig azon kellett taktikáznia, hogy a kü-
