Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király Lajos: Somogy megye földrajzi neveinek helytörténeti tanulságai (Ipartörténeti emlékek)

mogyszil (/22/165), Somogyjád (/23/119) és Attala (/47/128) községekben, Somogyszilban és Gálosfán Iparos utca is van. Ügy látszik Somogyban is űzték a ma már szinte teljesen elfeledett aranyász mesterséget. A patakok homokjának megszűrésével, szitálásával aranyszemcséket igyekeztek összegyűjteni. Csurgón a Nagy-árok közelében van az Aranyász nevű határrész (202/263), amely már az.i852-i térképen is szerepel. A belterülethez tartozik az Aranyász-part (202/34) nevű domboldal, amelyhez a következő magyarázat fűződik: „A hagyomány szerint a török uralom előtt itt település volt. A múlt században állítólag itt aranyat szántottak ki és téglatörmeléket." Az aranymosók itteni működése olyan régen történhetett, hogy a népi emlékezet már nem tud odáig visszanyúlni. Libickozma határában folyik az Aranyos-árok (96/55), amelyhez Pesty adatközlői kapcsolják azt a hagyományt, hogy régen aranyrögöket találtak benne. Több helyen van még Aranyos nevű patak, vagy Aranyos-dűlő nevű helynév, de ezek névadása bizonyára más indítékkal magyarázható. Megyénkben a gyáripar XIX. századi említése a SMFN-ben néhányszor a Fabrik: Fábrika földrajzi névvel történik. Bálványos anyagában ez a név az 1858. évi kataszteri térképen is szerepel Spiritus Fabrik (49/54) formában. A szeszgyár helynév uradalmi szeszfőzdét jelent Öreglak, Balatonföldvár, Kaposfő, Somogyudvarhely, Istvándi és Barcs adattárában. Több községben a földrajzi nevek a megyénkbe telepített cseh származású iparosok utcáját és földjeit említik. Cseh utca található Mesztegnyőn (/00/25), Böhönyén (//0/54), Iharoson (193/4) és Csurgón (202/121). A csurgóiak úgy emlékeznek, hogy a cseh iparosokat a XVIII. század végén telepítették ide, itt a szántóföldjeik is külön dűlőben, az ún. Cseh-mezőn vagy Nadrágos-dűlőben voltak (202/292). A névmagyarázat szerint itt kaptak földet a cseh telepesek, akik a „gatyás csurgóiaktól eltérően 'nadrágot viseltek". Ugyanide tartozik a böhönyei Cseh-mező és az iharosi Cseh-kertek földrajzi név is. A kereskedelemtörténeti névemlékek közül kettőt érdemes kiemelni. A SMFN-ben fellelhető vásárterek, vásáros helyek további kutatásra érdemesek. Jellemző Bárdudvarnok határában a Vásár-völgy helynév magyarázata: „A török uralom alatt a zselici falvak népe ebben a rejtett völgyben tartotta a vásárt." A vásárok idején az országutak mellett több helyen bort mértek. Látrány területén ez a magyarázata a Bormérői útnak (5/156), Szőlősgyörök határában ugya'nezen út egyik szakaszát Bormérő-saroknak (11/78) hívják. Sávoly anyagában a Bormérő-hely névadatnak hasonló a jelentése. X A Somogy megyei földrajzinév-gyűjtésben felfedezhető ipartörténeti emlékeket még tovább lehetne sorolni. Ezt a búvárkodást remélhetőleg már az egyes szakterületek kutatói folytatják. A fentebb szemléltetett névadatokkal szerettem volna bizonyítani, hogy érdemes a helynévgyűjteményeket forgatni, ennek a munkának a nyelvtudomány és a helytörténetírás egyaránt hasznát fogja látni.