Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30

let gratiának adománya. Mi reménséggel lehett azért kiki Országunkban megrontatott törvényeinknek helybehozása eránt, holott most is törvényünk ellen Hazánk dolga idegen nemzetbéli privatusra bízattatik, az ki vakmerő merésséggel oly dologrul tészen törvényt, mellyet maga nem érti, s tőle nem is lehett; vallyon nem volna-é szemérem gratiát acceptalni annak, a' ki semmit sem vétett és magát bűnösnek esmérni a' gratia elvételével, a' ki ártatlan. Kihez képest minden igaz magyart Hazája szeretetire kérek és intek, jól megfontolván méltó fölfegyverkezésünknek törvényes okát, magát az közönséges Haza szolgálattyátul meg ne vonnya és az idegenek édesgető szavainak hitelt ne adgyon; megvala az gratia ezelőtt is, mellyet keserves szível siratunk mostan is, sok szegény özvegyek és árvák az eperjessi teátrumot,

1 most vagyon ideje, most mutatott Isten Hazánk fölszabadítására módot, senki az átkot, hogy ezen jó igyekezetnek ellenzője, magára ne gyüjcse, hanem jó reménséggel, bátor szível az ittvaló hadakkal meggyőzvén, ellenségünkkel szembeszállyon. Bizonyos lévén benne, hogy az Ur Isten, ki ezen nyomorodot nemzetnek sanyaruságát megtekéntette, maga nevéjért ezen egyenlő akaratbul fogott fegyverünket meg fogja áldani és ellenségünket megszégyeníti. Egyébaránt ha valaki vakmerő keménységbűi Kegyelmes Urunk s Fejedelmünk eö Nagysága ellen fegyvert fogni merészöl, ezen gonosz cselekedetinek Kegyelmes Urunk fegyvere által lejendő bizonyos súlyos megromlását várhattya, abbul követközendő veszedelmit magának tulajdonécsa, mellyet Hazánk fiaihoz és Országunkhoz való igaz szeretecembül, kinek kinek hogy magát ahoz alkalmaztassa, tudtára akartam adni. Költt Székes Fejérváratt die 3. mensis április anno Domini millesimo septingcntesimo quarto. Esterhás Dániel m. p. L. S. Vévén ezen patens levelemet városi és falusi birák, mindgyárt és minden késedelem nélkül városrul városra, falurul falura fejek vesztése alat küldgyék el. I. A Caraffa által 1687-ben szervezett eperjesi vésztörvényszék. 178. Kunszentmiklós, 1704 április 3. Szentmiklósi János kapitány Károlyi Sándornak a rác támadás veszélyéről. Hadaival Kalocsa felé indul. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 április. Fasc. 1. A. 6. - Szentmiklósi aznap két, lényegében azonos szövegű levelet írt Károlyinak, a másikat 1. u. o. 5. sz.) Méltóságos Generalis Nagy jo Uram. Nagyságod énnékem tegnapi napon küldött parancsolattyát azonnal kézhez vettem, mely után ez elmúlt éjtcaka oly hírűnk jött, hogy tudni illik budai és esztergami sajkás rác ezen elmúlt nagy szél előtt igen elkészült Pest táján, és csak az szél miát tartoztak, kire nézve az ráckevi kompot el is hozattam Dőmsődre, onnét lenyomódván ide Szentmiklósra, azon órában, melyben megszálottam, olly hírt vettem vecsei bíráktul, hogy tudni illik az rácság Kalocsát fölverte. Akarván Hazánk ellenségének ellene állani, megnevezett órában hadaimmal, melyeket az Jászságbul elhoztam, Kalocsa felé indulok, a' holott, ha Isten adja, esset casusnak mivoltát jobban megértem, kirűl tovább is alázatossan tudósítom Nagyságodat. In reliquo éltesse Isten Nagyságodat szerencséssen. Maradok Nagyságodnak jóakaró szolgája Szentmiklósi János. Szentmiklós

2 die 3. április anno 1704. (Külső címzés:) Méltóságos Groff Károlyi Sándor Uramnak stb. Kecskemét vei ibi ubi. 1. Jász vicekapitány, életrajza: Esze T. i. m. 143. 2. A levél értelme szerint Kunszentmiklós. 179Dunavecse, 1704 április 3. A dunavecsei bíró Szentmiklósi Jánosnak: a rácok elfoglalták és felgyújtották Kalocsát. (Egykorú tartalmi kivonat. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Extractus Literarum.)