Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30

és hoszas időkre terjesze. Alázatossan várván kegyelmes fejedelmi gratiajábul mutatandó kegyelmes resolutioját. Nagyságodnak mint Méltóságos Kegyelmes Fejedelemnek alázatos szolgája t Pápán lakozó nemes Szombatheli Csapó György. (Külső címzés-.) A Méltóságos Fejedelemnek Felső Wadászy Rákóczy Ferenc Kegyelmes Uramnak ö Nagyságának nyújtandó alázatos memoriálém: Belől irt suplicansnak. (Rávezetve a határozat:) 55. Mivel hogy másként is csak simpliciter asserallya s nem bizonyittya praetensioját. A ki penig nagyobb, száztul 12 forint interest venni törvény ellen való s az miá capitalisa is el szokott veszni az ollyatin creditornak, ehezképpest hic et nunc kivánt resolutioja nem lehet. Gyöngyes die 27. martii anno 1704. F. Rákóczi m. p. 160. Gyöngyös,i 1I04 március 27. II. Rákóczi Ferenc fejedelem döntése Győri Halász István kérvényére: a Deák Ferenc ezereskapitány által okozott károk megtérítésének ügyét a következő országgyűlésre halasztja. (Eredeti. OSzK Kt Fol. Hung. i^So^. Pag. 24-25. Hasonló panaszlevél Vásonyi Mártontól s fejedelmi határozat rá ugyanaznap, ugyanilyen értelemben: Esze T., Kuruc vitézek folyamodványai. Bp., 1955. 146-147. Deák Ferenc életrajzával.) Méltóságos Fejedelem, nekem Kegyelmes Uram. Nagy alázatossan kénszeritetem Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak karóimnak súlyos voltát repraesentalnom, jóllehet én Méltóságos Generalis Károlyi Sándor Uramtul eő Nagyságátul praevie kevés jószágimra protectionalist extrahálván magamat submittáltam, nem tudom peniglen mi okra nézve kapitány Deák Ferenc uram ezen Méltóságos Generalis Uram eő Nagysága protectionálissát annihilai van. 250 gulyabeli marháimat és 50 ménesbeli lovaimat elhajtotta és hova magának tecett, distrahálta. Kérem azért alázatossan Nagyságodat, mint Kegyelmes Uramat, méltóztassék ezen karóimért Nemes Komárom Vármegyében levő Bábolna, Vasdinnye és Bottyán nevü pusztácskákat, ugy székesfehérvári egy német tislér házát,

1 unna cum accessoriis az Cristof majorjával, kegyeimessen conferálni. Melly Nagyságod kegyelmes grátiáját életem fottáig és egy csap vérem kiontásáig megszolgálnom el nem mulatom, elvárván kegyelmes grátiáját, resolutioját Nagyságodnak. Nagyságodnak alázatos legkissebb szolgája Győri Halász Istvány. (Külső címzés:) A Méltóságos Fejedelemhez Felső Vadászi Rákóczy Ferenc Kegyelmes Urunkhoz eő Nagyságához alázatos instantiája a belől megirt Halász Istvánnak. (Rávezetve a határozat:) Az melly táborunkon találtatik azon kapitányunk, citáltassék ott lévő hadi biránk által, és verificálodván, hogy azon marhákat és lovakat protectio vétel után hajtotta és distrahálta el megnevezett kapitányunk, légyen satisfactioja annak jószágábul, nem penig az fiscalisbul, az mint is azon pusztákat, házat és majort az Nemes Ország hire s akarattya nélkül senkinek is nem akarjuk conferálni; várjon azért az iránt az Nemes Ország jövendő gyüllésétül. Gyöngyös die 27. martii 1704. F. Rákóczi m. p. I azaz: asztalos házát. 161. Öttevény, 1704 március 27. Öttevény falu beadványa Győr megyéhez: felsorolják a császári hadak által okozott káraikat és terheik könnyebbítését kérik. (Eredeti. GySmL: I. Győr vm lt. 1704. évi iratok. Facsimiléje kiadva: II. Rákóczi Ferenc kora Győr és Mosón megyében. Irta: Sárközy Zoltán. Győr, 1954.) Eőttevényi falunak kárvallásárúi való levél, mellyet eő Fölsége hadai miat vallottunk. Mi aláb megijt Öttevényi Birák és Esküdtek mind falustul Nagyságtok és Uraságtok párancsolattya szerent főiszámlálván, hogy minemű károkat vallottunk pénzbűi, őkőrbűl,