Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

i'jo. OL. E 156. Urbaria et Conscriptiones, fasc. 29. no. 45.; Uo. fasc. 46. no, 66.; OL. P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára, repositorium 65. no. 13. pag. 38-39. Ijl. OL. E 158. Conscriptiones portarum, tom. 37. fol. 242.; Juhász: A porta története, 54- I. 152. Az 1545- évi összeírás négy járásának a neve a következő: Zalakés, Kiskés, Nagykés és Fokkés. (Uo. tom. 39. föl. 62, 78, 79. és 82,). Az utolsó járás Fok nevű településről, a mai Siófok elődjéről kapta nevét. A kés szó itt azt a területet jelöli, amely egy rovó késéhez tartozó falvakat öleli fel. Erre vonatkozóan lásd Tagányi Károly: Tizedkerületek elnevezése' a középkorban. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 7 (1900), 234. I. - Magyar Bálint nagybajomi jobbágyai például nem adóztak Szigetnek: OL. E 158. Conscriptiones portarum, tom. 39. fol. 275-276. - Lencsenre lásd Uo. tom. 37. fol. 336. 153. Uo. tom. 39. fol. 303-312. - Magyar Bálint a saját érdekében nem támogatta az adószedőket (OL. E 158. Nádasdy család levéltára, Missiles, Perneszi András és Ibafalvi Literátus Ferenc Nádasdy Tamáshoz: Komár, 1557. december 19.), - Bakács István: A dicalis összeírások. A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József, Bp. 1957- 51-52. I154. Erre lásd Tóti Lengyel Farkas adószedő panaszát, melyet az 1626-27. évi összeírás során tett: OL. E 158. Conscriptiones portarum, tom. 39. fol. 482. 155. Pannonhalmi Rendtörténet IV. 252—262. 1. 156. Uo. 816. I. 157. Koroknai Mihály mindkét irányú kapcsolataira lásd OL. P. 235. Festetics család levéltára, Somogy megye, fasc. 4. no. 137.; Uo. P 1314. Batthyány család levéltára, Missiles, 27241-2. és 28807. sz. - A kapcsolatok ellenére a földesúri adók behajtása időnként nehézségekbe ütközött. Koroknai Bertalan emiatt zálogosította el birtokát 1598-ban Csehi Máténak, aki nála bizonyára jobb lehetőségekkel rendelkezett, hogy az adókat megszerezze (lásd a 129. jegyzetet). 158. OL. E 156. Urbaria et Conscriptiones, fasc. 29. no. 45.; Uo. fasc. 46. no. 66.; OL. P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára, repositorium 65. no. 13. pag. 38-39.; Uo. no. 14. pag. 10-11.; OL. P 235. Festetics család levéltára, Somogy megye. fasc. 5. no. 242. 159. Káldy-Nagy: Török adóösszeírások, 9-11. 1. 160. A töröknek járó adók vázlatos áttekintésénél Káldy-Nagy Gyula munkájára (Török adóösszeírások, 22-44, !•). Purjesz István megállapításaira (Török hódoltság, 175-183. I.) és Hegyi Klára önzetlen segítségére támaszkodtunk. 161. Lásd a 110. jegyzetet! 162. OL. P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára, repositorium 65. no. 13. pag. 38-39.; OL. E 156. Urbaria et Conscriptiones, fasc. 7. no. 52. - A nagybajomiak böhönyei szőlőbirtoklására lásd OL. P 235. Festetics család levéltára, Somogy megye, fasc. 4. no. 116.; Uo. fasc. 6. no. 270. - Az 1720. évi összeírás szerint (OL. N 79. Archívum regnicolarc, lad. KK. no. 9. fr. 10. fol. 98-99.) a böhönyei szőlőhegyen a szőlő jelentős részét a nagybajomiak birtokolják. 163. OL. E 156. Urbaria et Conscrpitiones, fasc. 46. no. 66.; P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára, reposirorhim 65. no. 13. pag. 38-39.; Uo. no. 14. pag. 10-11. 164. Uo. pag. 120-121. 165. SmL. Megyei összeírások, 1703. év. - Ugyanakkor a 17 hazátlan zsellérnek 21 marhája, 8 növendékmarhája és 1 sértése, Lók puszta négy új lakójának pedig 5 marhája, 2 növendékmarhája, 1 sertése és egy méhkasa volt. Két személyt viszont nem írtak össze. 166. Rúzsás: Városi fejlődés, 202. 1.; Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Somogy megye múltjából 4 (1873), 60. 1. - Vö. Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok 63 (1929), 267. 1. - Nagybajom és a 17. századi kereskedelmi útvonalak kapcsolatát Heher >János Ernő kaposvári tiszttartó 1698. december 7-1 jelentése világítja meg. (OL. E 285. Budai kamarai adminisztráció: Varia et reponenda, 6. csomó, 12. tétel). A jelentésben a kaposvári kerület vezetője arról tájékoztat, hogy a töröktől visszafoglalt területekről Simontornyán át Zágrábba vezető utak Nagybajomot érintik, és ezen személyes megfigyelés alapján azt javasolja a budai adminisztrációnak, hogy a faluban fiókharmincadhivatalt állíttasson fel. A terv realitását legjobban az bizonyítja, hogy megvalósult. A jelentést követően fiókharmincadhivatal létesült a faluban, amely Sárközy János ve-