Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban (Ötödik közlemény)
A SOMOGYI KONVENT II. ULÁSZLÓ-KORI OKLEVELEI AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN (Ötödik közlemény) Kivonatokban közzéteszi KOMJÁTHY MIKLÓS A somogyi konvent kivonatokban most közlésre kerülő 1498-as oklevelei a Mohács előtti évtizedek jellegzetes jogeseteit foglalják írásba. Hatalmaskodások (nagyobb birtokrészek elcsatolása, állatok elhajtása, rongálások stb . . .), főpapok összejátszása egy család kisemmizésére*, zálogolás, kölcsönügylet, birtokátírások stb. A hatalmaskodások sorából kiemelném az 1497 nyarán történtet, amelynek során az éppen földjét szántó jobbágynak lovait, ökreit kifogták, elhajtották és egy nyáron át munkára fogták (Dl. 106691). Egyelőre csupán nyilvántartásba veszem ezt az adatot, hogy a konvent teljes okleveles anyagának ismeretében majd, a hasonló tényekkel egybevetve, velük összefüggésben, a középkori, magyar mezőgazdaságtörténet jellemző vonásaként értékelhessem. Sorozatos közleményeim még mindig nem adnak kellő alapot arra, hogy akár erről, akár a hozzá hasonló, társadalom-, gazdaságtörténelmi kérdésekről a bevezetőkben részletesebben szóljak. Éppen így azokról a problémákról sem, amelyek elsőrenden tartoznak az efféle publikációk tárgykörébe s amelyek megvilágítását, ha az egész anyag együtt lesz, főfeladatomnak tekintem: a konvent történetének és hiteleshelyi működésének, ügyintézése alakulásának, az államapparátusban játszott szerepének, ezen belül illetékességi körének vizsgálatát stb . . . II. Ulászló király 1498. június 20-i parancs levele (Dl. 106686.) a perbehívások elrendelésénél hivatkozik a legutóbbi, Szent György napjára meghirdetett országgyűlésnek június 2-án kelt törvényére a nyolcados törvényszékekről. A királyi mandátum Szent Jakab apostol ünnepének 20. napjára idézte a perbe hívottakat, ami az idézett törvény előírásainak megfelelt. A konvent a parancs értelmében a jelzett ünnep 20. napjára idézte meg az alpereseket (uo.)** Az oklevélkivonatokban előforduló, ma már legfeljebb dűlőnévként élő helynevek: Tótfalu ma puszta Gálosfa mellett, Veresfalva: Németladtól keletre a vörösfai dűlő őrzi emlékét, Lak alighanem a mai Zselickislak, Irefalva, Gálosfa és Szentbalázs vidékén feküdt, Bicófalva ugyancsak Szentbalázs környékén, Feketetó Szentbalázs és Gyarmat környékén, Gerence, vagy Gerencemellék Kaposvártól délkeletre Szentbalázs közelében lehetett, Bath a Kapós mentén Szerdahely és Kaposvár között, Zárom, Zarany puszta ma Kaposvár része, Kétnyár ma puszta Berzence mellett, Hivácsfalva (Iváncfalva) Berzence, Udvarhely, Tarany vidékén feküdt, Vecsenye puszta Berzence mellett, Bocskád puszta Udvarhely mellett, Tői Lengyeltóti vidékén, Gyugy és Bennek puszta táján terült el,