Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
A reformátusok templomát és a prédikátor házát 18. századi adatokból ismerjük. Az egyházi épületek a nemes Sáry család telkén foglaltak helyet. Az észak-déli irányú templom 4 öl széles és 12 öl hosszú volt. Ajtaja keletre nyílott. Belsejében téglából emelt prédikálószék állt, melyhez lépcső csatlakozott. A szószéken kívül karzat is volt a templomban. A tekintélyes nagyságú fatalpas sövénytemplom úgy készült, hogy fatalpra, gerendára faoszlopokat emeltek, az oszlopok közét lécezték, majd a lécek közét vesszővel befonták és sárral betapasztották. A templom tetőzetét szalmával fedték. A nagybajomi református templomnak tornya nem volt, közelében fa harangláb állt, melyen egy harang függött. A templom mellett kapott helyet a prédikátor háza. A jobbágyházakhoz hasonlóan ez is fából, boronafalakból épült. A boronafal úgy készült, hogy fatalpra gerendákból vagy vastag pallókból csapokkal összefogott falat építettek, melyet sárral betapasztottak. A szalmatetős ház három helyiségből: két szobából és egy konyhából állt. A két szoba feltehetően közrefogta a konyhát. A három helyiség bizonyára tornácra nyílott. Mivel kémény nem volt, a füst a nyitott konyhán át távozott a szabadba. A házhoz pince, kamra és istálló csatlakozott. A leírt református egyházi épületek keletkezésének kora ismeretlen. Az viszont biztos, hogy 1717-ben már álltak. Valószínű, hogy még a hódoltság korában épültek, de az sem lehetetlen, hogy a török kiűzése után emelték őket. A 18. század elején fennálló református egyházi épületeket a falubeli hagyomány a Fő utca 89. számú telikével hozza összefüggésbe. Az egykorú írott források alapján is a Fő utcának erre a szakaszára tehetjük a reformátusok által épített s egészen az ellenreformáció fellépéséig használt egyházi épületek helyét. 200 A reformátusok temploma tehát a mai temető tájékán állt középkori egyháztól jóval keletebbre épült fel. Az egyházi épületek helyének megváltozása a hódoltság korában a település centrumának áthelyeződésével járt együtt. A centrum eltolódását a mai Fő tér felé a települést ért pusztítások idézték elő. A település korábbi központja, a középkori templom és környéke valószínűleg már a nagybajomi vár 1555. évi felégetésekor elpusztult. Maradványait pedig a törökök és a magyarok olyannyira széthordták, hogy a régész manapság legfeljebb a templom alapjának feltárásában reménykedhet. Balogd, Lenesen és Lók félrecső középkori templomaira az elnéptelenedés után lassú pusztulás várt. Romjaikat ezért láthatták még a múlt században. RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Balázs: Laskai levelei = Balázs László: Laskai Sándor református prédikátori levelei. 1640— 1657. Egyháztörténet (Új folyam) 1 (1958), 303-340. 1. Barabás: Zrínyi levelek=Barabás Samu: Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére- vonatkozó levelek és okiratok. I—II. Bp. 1898-1899. (Monumenta Hungáriáé Historica: Első osztály, Okmánytárak 29-30.) Benda: A szigetvári hős = Benda Kálmán: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Szigetvári Emlékkönyv, 15-51. 1. Bende: Sziget ostroma 1566-ban = Bende Lajos: Sziget ostroma 1 56643am Szigetvári Emlékkönyv, 61-104. 1. Corpus statutorum = Corpus statutorum Hungáriáé municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. V/1-2. A dunántúli törvényhatóságok jogszabályai. Bp. 1902-1904. Összegyűjtötték, jegyzetekkel ellátták: Kolosvári Sándor és Övári Kelemen.
