Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

anyacgyház plébánosa látta el Lókon a papi feladatokat. A lencseni plébános viszont 1542-ben még élt. 1546-ban Somogyban 58 plébániát írtak össze. Ezek fele üres volt, másik felében pedig mindössze 32 pap (plébános, oltárigazgató) működött.

191 Ez a kimutatás Balogdról, Lencsenről és Lókról említést sem tett, csupán Nagybajomról jegyezte fel, hogy plébániája üres, papja nincs. A közeli Mesztegnyő, Segesd és Jákó plébániája viszont még működött. Az óriási paphiány megkönnyítette a prédikátorok munkáját. A szigetvári katonák pl. Kálmáncsehire jártak, hogy meghallgathassák az ott lelkészkedő Szegedi Kiss Istvánt. Perneszi Farkas babócsai kapitány meghívására pedig a híres prédikátor Babócsára is ellátogatott.

19

'

2 Noha Nagybajom teljes reformációja a 16. század második felében bekövetkezett, református egyházát és lelkészét 1618-ban említik először. Az r618. november elején tartott szentlőrinci zsinat jelentős állomás volt a református egyházszervezet kiépítésében. Ez a zsinat osztotta be egyházmegyékbe a később dunántúli egyházkerületnek nevezett terület egyházait. A fontos eseményen Kosztolányi György nagybajomi lelkész is jelen volt. A zsinat döntése a nagybajomi református egyházat a kiskomáromi vagy későbbi elnevezéssel a belső-somogyi református egyházmegyébe sorolta.

193 A református egyházban a 17. század második felétől az egyházi hatalom a közösségé, amely maga választja meg lelkészét és az egyházközségi tanács, a presbitérium tagjait, tisztségviselőit. A presbitérium élén egy-egy papi és világi vezető, a prédikátor és a gondnok áll. Ezért mondhatta magáról Körmendi Mihály nagybajomi prédikátor 1717-ben, hogy nem örökös, hanem csak konvenciós szolga, akit a gyülekezet évről évre újra marasztalhatott vagy elbocsájthatott, ha nem viselkedett kedvükre.

194 Ugyancsak a presbitérium alkalmazta a kántortanítót. A török uralom alatt Nagybajomban ezt a feladatot maga a lelkész látta el. Az első kántortanító, Szalánki Pál mester a 17. század végén jelent meg a faluban.

195 A lelkész és a mester eltartása, az egyházi épületek fenntartása a korábbi szokásnak megfelelően az egyházközség tagjaira hárult. Nagybajom 17. századi prédikátorait alig ismerjük.

190 A legtöbbet a már említett Laskai Sándorról tudjuk.

197 Laskai érdekes életútja némi ízelítőt ad a hódoltságkori prédikátorok helyzetéről. Laskai egy személyben volt pap, kereskedő, közvetítő, kém és gazdálkodó. Laskai több helyen lelkészkedett. A források 1624-ben jádi prédikátorként említik. 1627 táján néhány évig Nagybajomban volt lelkész. Innen Kiskomáromba, majd Kéthelyre került. 1646 táján ismét Nagybajomban lett prédikátor. Nagybajomból 1649 végén vagy 1650 elején kiűzte a török. Ettől fogva Nágocson lelkészkedett. Utolsó, 1657-ben kelt levelét is innen írta. Laskai szorgalmasan járt az egyházmegyei zsinatokra, és különböző zsinati megbízásokat teljesített. Tekintélyére vallott, hogy a kiskomáromi egyházmegye alesperese, majd az egyházkerületi tanács tagja lett. Egyik zsinati szereplése közvetlenül kapcsolódott nagybajomi tevékenységéhez. 1627 májusában a körmendi zsinat Laskai Sándor nagybajomi prédikátor előterjesztésére felbontotta a nagybajomi Farkas György házasságát, mivel felesége a törökök közé szökött Kaposvárra.

198 Laskai fennmaradt 22 levele elsősorban a kereskedőt mutatja be. Érzékét a kereskedéshez szülőhelyén szerezte meg. Neve alapján a Baranya megyei Las-