Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
számoljon az egyre gyengülő török hatalommal, és kiűzze a törököt Magyarország területéről. Irányításával idegen zsoldosok és magyar katonák együtt harcoltak az ország felszabadításáért. 1686-ban visszafoglalták Kaposvárt, 1689-ben Szigetvárt, a következő évben pedig Kanizsát. 185 A harcok során Korotna vára semmiféle szerepet nem játszott. A vát feltehetően már korábban pusztulásnak indult. 1698-ban már várromként emlegették. Manapság a Vári-dülő és látható sáncai, itt-ott kibukkanó kövei jelzik helyét és sejtetik földben szunnyadó maradványait. l8(j A felszabadító háború komoly veszteséget okozott a lakosságnak, de végül is 150 éves uralmat számolt fel, amely megtizedelte és kiszipolyozta a lakosságot, pusztította az anyagi javakat és ezáltal korlátozta a fejlődést. A török hódoltság a falu lakóinak emlékezetében mély nyomokat hagyott. A múlt század derekán jegyezték fel azt a hagyományt, hogy Lencsen lakói a török elől templomuk harangjába tették a templom kincseit, majd a harangot egy kútba rejtették és elföldelték. A határ földrajzi nevei közül a koroknai vártól északnyugatra levő Törökfutás valószínűleg a magyarok megmenekülésének vagy a törökök megkergetésének emlékét őrzi. 18 ' Ujabban Felsőkak déli részén az egymás közelében fekvő Vas-út és Nagy-sánc nevű helyeket is a törökkel hozzák kapcsolatba. 188 Erre valószínűleg az adott alapot, hogy a helybeliek az erdősítéskor ezen a vidéken ágyúgolyókat, patkóvasat és korsókat találtak. Ezeket az ismeretlen korú leleteket aztán összekapcsolták a helybeliek körében a múlt század közepétől élő téves elképzeléssel, hogy Kaknak vára volt a török korban. Ügy tűnik, hogy a két utóbbi esetben újkori hagyományteremtésről van szó. A múlt század derekán a Sánchoz még nem tapadt monda, akkor még tudták, hogy a sánc szó nemcsak töltést, hanem körülsáncolt tilost, ti. területet is jelent. A sánckészítésnek pedig ebben az értelemben semmi köze a várépítéshez. A sáncolás Nagybajom határában a középkortól kimutathatóan a saját használatban levő földek - elsősorban rétek - elkülönítését és víztelenítését szolgálta. A reformáció A feudális állammal és a katolikus egyházzal szemben fellépő társadalmi-politikai és ideológiai mozgalom, a reformáció a középkor végén ért el Magyarországra. A külföldi egyetemekről hazatérő tanulók az új eszme terjesztésében komoly sikereket értek el. Munkájuk különösen eredményes volt a török hódoltság területén. A katolikus egyház válsága, a török közömbössége a nem mohamedánok vallása iránt és ugyanakkor védelme segítette a reformáció térhódítását. 18 " Az új eszme Dél-Dunántúlra vetődött terjesztői és harcosai a mezővárosokban iskolákat alapítottak, Tolnán és Kálmáncsehin pedig teológiai főiskolát létesítettek. 1 " 0 Az innen kikerülő prédikátorok nagy szerepet játszottak Somogyban, ahol tevékenységük nyomán végül is az anyanyelvi kultúra fejlesztésében és terjesztésében oly sokat jelentő reformáció kálvinista (református) irányzata vált uralkodóvá. 1542-ben Balogd és Nagybajom papjai már nem éltek. Lók templomáról és papjáról pedig hallgat az 1542. évi plébánia-összeírás. Feltehetően azért, mert nem volt plébánia, a falunak nem volt önálló egyháza, hanem valamelyik közeli plébánia filiája, fiókegyháza lehetett, és így a számunkra ismeretlen
